Utica,
Utica, ősrégi tiruszi gyarmatváros északi Afrikának azon részében, melyet Zeugisnak vagy Zeugitanának neveztek. A hagyomány szerint 278 évvel korábban alapították, mint Karthagót, tehát Kr. e. a XII. sz.-ban. Pompás kikötői, óriási kereskedelme korán nagy virágzásra emelték. Maga a város, melyet a természet és művészet egyaránt erőssé tett, termékeny síkság közepén feküdt, mely síkságot ércben dús hegyek vették körül. Karthago után U. volt Feniciának legjelentékenyebb gyarmatvárosa, ámde a két város fénye áldatlan versenyre szolgáltatott okot, mely verseny útját egyengette a közös ellenség győzelmének. U. már a 240-iki zsoldos-háboruban föltámadt Karthago ellen, majd Agathoklesnek is pártjára állott és bár a két első pún háboruban együtt tartott a testvérvárossal, a döntő harcban mégis Rómának hódolt, amiért jutalmul Karthago pusztulása után egész északi Afrikának főhelye lett, jelentékeny darab földet kapott és Róma afrikai kereskedelmének összes szálait saját kezében egyesítette. A római uralom csak emelte fényét és tekintélyét A polgárháboruban Caesar pártjára állott, majd az ifj. Cato (l. o.) vette birtokába és halt meg falai között. A császárok sorában is sok pártfogója akadt, különösen Augustus és az afrikai eredetü Septimius Severus. Az arab és vandal idők pusztulásai közben a város egyre hanyatlott, mir végre a VII. sz.-ban az arabok egészen elpusztították. Ennek dacára romjai (Bu-Satter) mai napig impozáns méreteket tüntetnek fel, látszik a 20,000 nézőre számított szinház, az amfiteátrum; látszanak a fellegvárnak és kikötőnek nyomai. V. ö. Daux, Recherches sur l'origine et l'emplacement des emporia phéniciens dans le Zeugis et le Byzacium (Páris 1869).
