Vállas
Vállas Antal, matematikus, szül. Pesten 1809 máj. 18., megh. New-Orleansban 1869 jul. 20-án. 1824. a piarista szerzetbe lépett és már 17 éves korában Sátoralja-Újhelyen tanárkodott. Még mielőtt a szerzetesi fogadalmat letette volna, 1827. kilépett és tanulmányait Kassán és Pesten folytatta, ahol Kazinczy a szépirodalomra ösztönözte, de ő a matematikát választotta. 1829-33. Bécsben Palocsay bárónál nevelősködött, 1833-36. pedig Eötvös Ignác bárónál. 1836-től kizárólag az irodalomnak élt és egynéhány versen kivül Felsőbb foku egyenletek egy ismeretlennel c. művét irta, melynek révén 1837 szept. az akadémiának levelező és két nappal rá rendes tagjává választatott. Ugyane munkáját bővítetve és javítva 1848. újra kiadta. 1838. a rohonci gazdasági akadémia tanára volt két évig, mikor ezen intézet feloszlott, Pestre visszatérvén, 1841. Egy felállítandó magyar központi műegyetemről szóló röpiratot bocsátott közre és az iparegyesület megalakításában részt vett és ennek megbizásából 1846-ig fizikai előadásokat is tartott. 1848. Eötvös József báró kinevezte egyetemi tanárnak, de az abszolut komány 1850. a nélkül, hogy a szabadságharcban tevékenységet fejtett volna ki, ez állásától felfüggesztette. Ezen annyira elkeseredett, hogy 851-ben kivándorolt New-Orleansba (Amerika), ahol 1853-ig egy német egyházközség papja volt; azután körülbelül másfél évig családjával Nicaragua köztársaságban mint kávéültetvényes élt, 1854. visszatért New-Orleansba, ahol egy hajózási iskolát tartott fenn és 1858. tudományos akadémiát alapított, melynek titkára is volt; utóbb a nagy háboru alkalmával Tennessee állam katonai akadémiájának igazgatóságát fogadta el, hol egész vagyonát elvesztette. Visszatérve New-Orleansba, mint az általa alapított akadémia titkára fejezte be viszontagságos életét. Nekrologját Galgóczy Károly irta meg az akadémia kiadványaiban. Nevezetesebb művei az említetteken kivül: A napórakészítésről (1833); Egyetemes számtudomány (1838); Az égi és földtekék használata (1840); Számvetés elemei (1851); Elemi tértan (1848); On the resolution of numerical equations (1855); Commercial navigation (1859).
