Vladimir
Vladimir, 1. kormányzóság európai Oroszország középső részében, Moszkva, Nizsnij-Novgorod között, az Oka és a Volga más mellékfolyóinak vidékén, 48 857 km2 területtel, 1 480 215, egy km2-re 32 lak. Felszine dombos; részben mocsarak és erdők takarják. A talaj agyagos, mocsaras, homokos és csak É-i részében termékeny. A gabonaféléken kivül főképen lent és gyümölcsöt termesztenek. Az ásványország fehér agyagot, vasércet, alabastromot és meszet szolgáltat. Jelentékeny az ipara. Az ipartelepek száma 1300, évi 110 millió rubel értékü árutermeléssel; nevezetesen pamutgyárakkal, festőkkel, posztó-, vászonszövéssel, kémiai gyárakkal és vasöntéssel. A házi ipar ágai is nagyon különfélék; ezen iparágak egyes helyekre vannak koncentrálva; igy Holuj faluban festenek szentképeket (évenkint 1,2 millió rubel értékben). A kormányzóság járásai: Alexandrov, Gorohov, Jurjev, Kovrov, Melenki, Murom, Perejaszlavl, Pokrov, Suja, Szudogda, Szuszdal, Vjaszniki és V. - 2. V. Klejaszma- V., azelőtt V. Szaljesszkíj, V. kormányzóság és v. járás és érsekség székhelye, a Klyaszna bal partján, vasút mellett, (1897) 28 286 lak., 22 gyárral, gyümölcstermeléssel; számos remplommal, amelyek közt néhány érdekes régi épület is van, aminő az Uszpenszkíj-székesegyház s a Szt.-Demeter-templom; egy kremllel; régi erődítményeinek maradványaival, aminő az aranykapu (zlatya vrata); 1158. épített diadalkapuval; különböző iskolákkal, szinházzal. V.-t 1120-ban kijevi II. Monomachos V. alapította; 1157-1328. V. nagyhercegségnek volt a fővárosa és egészen 1432-ig a moszkvai fejedelmek koronázó városa. - 3. V. v. V. Volinszkíj, az ugyanily nevü járás székhelye Volhinia orosz kormányzóságban, a Luga jobb partján, (1894) 8528 lak., szövőiparral és szeszégetéssel.
