Vologda,
Vologda, 1. kormányzóság európai Oroszország EK-i részében, 402 73 km2 területtel, 1 242 798, egy km2-re 3 lak. Felszine sík, csak a K-i határán van az Urál hegység, amelynek néhány ága nyulik ki Ny. felé; D-i határán pedig az urál-alauni dombsor húzódik el, amely az Északi-jegestenger és a Kaspi-tenger közt vizválasztó. Ny-on benyulnak a finn-olonecki magaslatok és É-on a Timan-lánc ágai. Fő folyója a Dvina két forrásfolyójával (Suhona és Jug) és számos mellékvizével (köztük a Vicsegdával); tovább K-en a Mezen és Pecsora. A tavak 606 km2 területet borítanak; köztük a legnagyobb a Kubenszkoje. É-on és K-en hatalmas nagy mocsarak és homokpuszták terülnek el. Megmívelhető földjei csak D-en és Ny-on vannak. Területének mintegy 95%-a erdő. Az éghajlat zord; az évi középhőmérséklet V. városban 2,4°, az évi csapadékmennyiség 3-500 mm. Az ásványország sót, vasat, épület- és mészkövet szolgáltat. A lakosok nagyoroszok, csak É-on vannak zürjének. A mezőgazdaság, vadászat, halászat, hajózás és erdőgazdálkodás a fő foglalkozás. Az ipartelepek (főképen szeszégetés, lentörés, fürészmalmok, vaskohók) évi termelése 2,3 millió rubel értéket képvisel. A kormányzóság tiz járásra oszlik; ezek: Grjazovec, Jarenszk, Kadnikov, Nikolszk, Szolvicsegodszk, Totma, Usztyug, Usztsisszolszk, Velszk és V. - 2. V., az ugyanilyen nevü kormányzóság és püspökség székhelye a V. mindkét partján, a Szolotuha torkolatánál, (1897) 27 855 lak., szeszégetéssel, folyami kikötővel, kereskedelemmel Arhangelszk, Pétervár és Moszkva felé. Sokáig ezen városon ment keresztül az út Moszkván keresztül Szibériába. Szibéria meghódítása előtt száműzetési hely volt.
