Vörös-tenger

Full text search

Vörös-tenger (Arab-öböl, Bahr-el Ahmar vagy Bahr el-Hidsasz), az Indiai-oceánnak azon ága, amely a Bab-el mandeb szorostól Arábia és Afrika közt 2300 km.-nyi hosszuságban huzódik el ÉNy. felé az E. sz. 30°-ig, 449 000 km2 területtel, a Szuezi-földszoros (l. o.) választotta el a Földközi-tengertől. a 29 km. széles, de a Perim sziget által még jobban összeszorított bejáratától É. felé szélesedik az É. sz. 16°-ig, ahol 355 km.-nyi széles; innen túl É-nak lassan ismét keskenyedik, mig legészakibb részében a Szinai félsziget két keskeny ágra osztja; a K-i Akabahi (Sinus Aelanites) és a Ny-i Szuezi-öbölre (Sinus Heroopolites, Bahrel-Kulszum). Medre hatalmas hosszanti völgy, amelyen szigetekből, zátonyokból álló két lánc vonul végig, amelyek a tengert 3 egymással egyközü részre osztják; ezek közül a középső a legszélesebb, mig a szélső részek sekélyebb csatornákat alkotnak. Átlagos mélysége 444, a legnagyobb 1800 m. A tengernek átlátszó vize intenziv kék, a korallzátonyok fölött pedig zöldes; a nagyfoku párolgásnál fogva sótartalma is nagyobb, mint más tengereké. A partokat sórétegek borítják. A part közelében levő sekélyebb és sóval telített viz alkonyat felé sárgás-vörösesnek látszik; talán ezért nevezik V.-nek. Valószinü azonban az, hogy nevét az északi végében fekvő sivatagról kapta, amelyet a régi egyiptomiak a Nilus-vidék fekete földjével ellentétben «vörös föld»-nek hivtak. Az állatvilág a tengerben igen gazdag és nagyobbára tropikus elemekből áll. A koralzátonyok az É. sz. 30°-ig nyulnak. A szuezi-csatorna megnyitása óta a V. északi részeibe a földközi-tenger néhány állatfajta vándorolt be, éppen ugy költözött át onnan több állat a Földközi-tengerbe is. A vizfelület hőmérséklete az É. sz. 14 és 24° közt a téli hónapokban ritkán száll 26° alá, márc. és ápr. hónapokban 29°, májusban pedig néha 32°-ra emelkedik; a legnagyobb azonban szeptemberben, amidőn a viz és levegő hőmérséklete az emberi test hőmérsékletét felülmulja (már 41°-ot is találtak) és a postagőzösöket is visszatérítésre kényszeríti. A gyors elpárolgás és a tápláló folyóknak csaknem teljes hiánya a Bab-el-Mandeb-szorosban erős áramlatok okozója. A legjelentékenyebb szigetek É-ról D-nek: Gobal, a Perenicei-öböllel szemben a vulkáni Pik Szebergid (Ophiodes), Masszauánál a Dahlak-csoport, a Farszan-szigetek, Kamaran (brit), Dsebel-Tair működő vulkán, a Harnis-szigetek és Perim. Csak időszakos patakok szakadnak bele. Partjai kopár sziklák v. homokosak; ezek mögött 1300-2300 m. magas hegységek emelkednek; egyes jó kikötőik mégis vannak; ilyenek Szuez, Kosszeir, Szuakun, Masszaua az afrikai, Jambo el-Bahr, Dsidda, Lohija és Mokka az arábiai oldalon. A zátonyokon kivül a széljárás is nehezíti a vitorlás hajók járását. A V., amely egyike volt az Indiába vezető legélénkebb forgalmu utaknak, Afrika körülhajózása után meglehetésen elhagyatottá lett. A Szuezi-csatorna megnyitása óta azonban az Atlanti-oceán É-i részétől eltekintve, a legélénkebb forgalmu tenger. - V. nek v. Bibor-tengernek hivják a Kaliforniai-öblöt is.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi