Weimar,
Weimar, a szász-wimar-eisenachi nagy hercegség székes fővárosa, az Ilm és vasutak mellett, (1895) 26 670 lak.; műasztalos- és lakatosiparral, posztó-, kályha-, szalmakalap-, kártya-, bőr-, vasáru- és dezinficiáló készülék-készítéssel; többféle szak- és középiskolával, aminők az ipar-, kereskedelmi, ene-, festő-iskola stb.; számos jótékonysági intézettel. Bár a város 1547. lett állandó székhelylyé, nagy hire csak akkor kelt, midőn (1775) a német irodalom klasszikus kora állott be. A város emlékszobrai: Herder szobra (1850) Schallertől a Herder-téren, Goethe és Schiller kettős szobra Rietscheltől a szinház-téren. Wieland szobra Gassétól a Wieland-téren, Károly Ágost lovasszobra Donndorftól, az idősb Cranach márvány-mellszobra (1886) Donndorftól és a Hummer-emlék. Épületei közül a kiválóbbak: a városi templom fejedelmi és más hires emberek síremlékeivel, Cranach Lukács hires oltárképével (Krisztus a keresztfán); a látványosságokban gazdag nagyhercegi kastély a oethe-archivummal és a goethe idejében alapított parkkal; a kastély közelében a könyvtár mellszobrokkal, arcképekkel és műgyüjteményekkel; a városi levéltár történelmi kincsekkel; a nagyhercegi udvari szinház; az új muzeum jelentékeny műkincsekkel; az állandó műkiállítási palota a Riebeck-féle japáni muzeummal; a Goethe által alapított olvasó-muzeum; a Brück kancellár háza, amelyben Cranach Lukács is lakott; a Goethe-ház, amelyben a Goethe-muzeum van; a Schiller-féle ház, Schiller életére vonatkozó emlékekkel; Anna Amália hercegnő egykori palotája, Wieland és Herder egykori lakóháza. Emlékekben gazdag a szép sírkert, a fejedelmi kriptában nyugszik Schiller és Goethe is. A városon kivül van az 1724. épített Belvedere gyönyörű parkkal, a kies Tiefurt szintén parkkal, amelyben több emlékszobor látható és végül távolabb Ettersburg kastély. V. ö. Springer, W.-s klassische Stätten (Berlin 1868); Franke, W. und Umgebung (W. 1891); Scholl, W.-s Merkwürdigkeiten einst und jetzt (u. o. 1847).
