Wickede,
Wickede, l. Gyula, német iró, szül. Schwerinben 1819 jul. 17-én. 1839. kadét egy osztrák dragonyos ezredben, 1839-42. hadnagy a mecklenburgschwerini dragonyos-ezredben, 1843-46. a müncheni s heidelbergai egyetemek hallgatója, 1848-1850. hadsegéd a schleswig-holsteini hadseregben, 1851. önkéntes tiszt a chasseurs d'Afrique-nél. Közben nagyobb utazásokat tett Sanyol-, Francia-, Olasz- és Angolországban és 1853-71. minden nagyobb hadjáratban részt vett, mint nagyobb német s más külföldi lapok tudósítója. Számtalan elbeszélő és hadtörténeti művei közt nevezetesebbek: Bilder aus d. Kriegsleben (Stuttgart 1854); Preussische Husarengeschichten (Lipcse 1853); Erzählungen eines österreichischen Veteranen (3 köt., Stuttgart 1855); Vergleichende Charakteristik derösterreichischen, preussischen, französischen und englischen Landarmee (u. o. 1856); Herzog Wallenstein in Mecklenburg (regény 4 köt., Jena 1865); Ein Husarenoffizier Friedrich des Grossen (u. o. 1866); Ein deutscher Landsknecht der neuen Zeit (u. o. 1869); Die Heeresorganisation nach den Berechtigungen der Gegenwart (u. o. 1867); Geschichte des Kriegs von Deutschland gegen Frankreich 1870-71. (Hannover 1872); Ein vielbewegtes Leben nach den Aufzeichnungen d. russischen Obersten Reinhardt (3 köt., u. o. 1873); Kriegsbilder aus dem Jahre 1870 (u. o. 1871); Geschichte der Kriege Frankreichs gegen Deutschland in den letzten zwei Jahrhunderten (3 köt., u. o. 1874); Leben, Thaten und Abenteuer des Freiherrn Gustav von der Ostau im dreissigjährigen Krieg (3 köt., Berlin 1875); Was alles aus einem deutschen Lieutenant werden kann (regény, 3 köt., Lipcse 1878); Der Streber (regény, 3. köt., Boroszló 1884).
2. W. Vilmos, német altengernagy, szül. Rostockban 1830 dec. 5. A tengerészpályát mint hajósuhanc kezdte meg egy kereskedelmi hajón, majd mint tengerész-növendék a schleswig-holsteini tengerészet szolgálatába állott és részt vett egy a dán hadi hajókkal 1849. vívott tengeri ütközetben. 1851. belépett az osztrák hadi tengerészet szolgálatába és tisztté való kineveztetése után Miksa főherceg tengerészeti főparancsnok parancsőrtisztje lett. Mint sorhajóhadnagy több ízben vezényelt ágyunaszádokat, többi közt a lissai tengeri csatában a Dalmát nevü ágyunaszádot. Korvettkapitánynyá való kineveztetése után több, az osztrák-magyar hadi tengerészet szolgálatában állott német tisztekkel együtt, 1868. a porosz tengerészet szolgálatába lépett, ahol fokonként előléptettetvén, 1885. mint altengernagy a Keleti-tenger tengerészeti állomásainak főnöke lett. W. Stresch tengernagyi főnökkel együtt a német tengeri taktika összeállításán dolgozott s mint gyakorlatvezető, az évenként megtartott német tengeri harcgyakorlatoknál több ízben működött. Betegeskedése miatt 1887. nyugdíjaztatását kérelmezte.
