Wittenberg

Full text search

Wittenberg (Vittenberga), az ugyanily nevü járás székhelye Merseburg porosz kerületben, a kő- és vasúti híddal áthidalt Elbe partján, vasutak mellett, (1890) 14 458 lak., vasöntéssel, gép-, szesz-, téglagyártással, éterikus olaj-, agyag- és cementárukészítéssel; őrlő- és gőzmalommal. Emlékszobrai: Lutheré (1822) Schadowtól és Melanchtoné (1865) Drakétól a vásártéren, III. Frigyes császáré (1894) a vártemplom előtt, Bugenhagené a városi templom előtt és Eunikeé, aki a város szép ültetvényeinek volt a megteremtője. Különböző iskolái és jótékonysági intézetei közül a kiválóbbak: a felsőbb leányiskola, a gimnázium, a mezőgazdasági, bábaképző és kereskedelmi iskola. Az 1502-ben Bölcs Frigyes által alapított egyetemet 1815. a halleivel egyesítették. Az Elster-kapu előtt a korláttal körülfogott Luther-tölgy jelzi azon helyet, ahol Luther 1520 dec. 10. a pápai bullát elégette. A várfalak és a sáncok helyén ültevények vannak. Az épületek közül legkiválóbb az 1490-99. Bölcs Frigyes által épített vár- és egyetemi templom Luther, Melanchton, Bölcs Frigyes és Állhatatos János sírjaival; ennek ajtain függesztette ki Luther 1517 okt. 31. a hires 95 tételét, ezen faajtókat 1858-ban IV. Frigyes Vilmos ércajtókkal helyettesítette. A templom, miután teljesen restaurálták, 1892 okt. 31. a császár jelenlétében szenteltetett föl. A városi templomban Cranach Lukácsnak az utolsó vacsorát, keresztséget és gyónást ábrázoló nagy képe látható. Jelentékenyebb épületek még a városháza történelmileg érdekes gyüjteményével, az egykori augusztinusok kolostora, amelyben Luther lakott, akinek szobája régi állapotában most is látható, a renovált Luther-ház, amelyben Lutherre és a reformátorokra vonatkozó értékes kép-, autográf- és iratgyüjteményt őriznek, amelyben igen érdekesek a Cranach-féle képek, végül Melanchton, Cranach táblával jelzett lakóházai. W. I. Alberttől III. Albert haláláig (1422) a szász hercegeknek és választó fejedelmeknek székvárosa volt. A mühlbergi csata (1547) után V. Károly a várost elfoglalta; 1760 okt. 10-14. a birodalmi hadsereg bombázta és elfoglalta. Napoleon parancsára erődítményeit helyreállították. 1814-ben azonban Tauenzien generális a franciáktól visszafoglalta. 1873. megszünt vár lenni. V. ö. Schadow, W.-s Denkmäler d. Bildnerei, Baukunst u. Malerei stb. (Vittenberga 1825); Meyner, Gesch. d. Stadt W. (1845); Stier, Die Schlosskirche zu W. (u. o. 1860); Bernhardt, W. vor 50 Jahren (1864); Schild, Die Denkwürdigkeiten W.-s (1892).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi