Zajc
Zajc János, horvát zeneszerző, szül. Zenggben 1834., hol apja katonai karmester volt. Apja ellenezte, hogy zenével foglalkozzék és 12 éves fiától elkobozta az első operát Mária Teréziát, melyet titokban irt volt. Az ifju tehetsége közfigyelmet keltett s apja Rubeša és Morassi tanárok közbenjárásával megengedte, hogy fia zenével foglalkozzék, aki is 1849-ben a gimnáziumot Zenggben elvégezvén, belépett a milanói konzervatoriumba, hol a hires Rossi tanítványa volt. Ezen intézetben hat évet töltött s már a harmadik évben zeneszerzeményeivel ezüst érmet nyert és darabjai Milanóban rendkivül sikert arattak. 1855 máj. 4. előadták La Tirolese (A tiroli nő) c. librettóját, melyet maga a szerző dirigált, mire meghivták a Scala-szinház zenei művezetőjévé. 1856. visszatért szülővárosába. Itt irta Amelia, Adela és a Messinai ara címü operáit, a Kolo és Horvát négyes címü táncdarabjait és zeneszerzeményei száma 1862. már 152 műre szaporodott. 1862. Bécsbe költözött, hol a Karl-Theater számára megirta La festa da Ballo címü operettjét. Ezen szinház számára még sok operettet irt, köztük a Fitzliputzli, Lazaroni, Boysiska a boszorkány, Mekkába, Az alvajáró nő, El az újvilágba, A pottensteini vadász stb. címüeket, melyek bejárták Németország, Olaszország, Csehország és Lengyelország szinpadait. Bécsi hajléka a költők és művészek találkozóhelye volt. 1870. a zágrábi szinházban a dalszinművek igazgatójává lett. Itt irta Mislava, Legeta bán, Subics-Zrinyi Miklós, Pan Tvardovski, Zlatka, Afrodite, Király szeszélye címü dalműveit, megzenésítette Gundulić Dubravka címü pásztorjátékát és egy nagy allegorikus operát. Az első vétek és Velence történetéből az Armida nagy operát. 1895 febr. 23-án a király a Ferenc-József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1896-ban nagy ünneppel ülték meg Zágrábban zeneszerzői 50 éves jubileumát; ekkor zenei alkotásainak száma 857 műre rúgott.
