Zara (Zadar, Jadera), Dalmácia fővárosa, kat. érseknek, egy metropolitának és egy görög keleti püspöknek székhelye, 1873-ig vár, a róla elnevezett és az Ugliano és Pasman szigetek által az Adriai-tengertől elzárt csatorna mellett, (1890) 11 496, mint község 28 230 nagyobbára olasz lakossal, hires maraschingyártással, gőzmalommal és üveggyárral. Az átlagos hajóforgalom 1900, 280 000 t. tartalommal. A város 4 kapuja közül a kiválóbbak: a Porta di Terraferma a veronai Sanmicheletől, a San Grisogono-kapu és a római időkből való Porta marittima. Terei közül a jelentékenyebbek: a Piazza dei Signori a szép Loggia publicával, amelyben a nyilvános könyvtár, a Paravia van elhelyezve és a városházzal, továbbá a Piazza delle Erbe a püspöki palotával. A templomok közt a legkiválóbb a XIII. sz.-beli dom, vagyis Szt.-Anasztázia-templom, egy háromhajós bazilika, Dalmácia középkori építményeinek egyik legérdekesebbike, amelyet Dandolo doge építtetett; benne az ifjabb Palmától és Carpacciótól vannak képek. A San-Simeone-templomban szt. Simonnak a város védőszentjének csontjai pihennek egy ezüst koporsóban. Említésre méltó még a San Donato franciskanus-templom, amelyet most muzeumul használnak. A giardiono pubblico Welden tábornok alapítása 1829-30. A Riva-Francesco-Giuseppinát 1877. annak emlékére készítették, hogy Ferenc József a várost meglátogatta. Z. eredetileg a liburiak városa volt; a római korban Jadera nevet viselt. Miután Salonát a VII. sz.-ban az avarok feldúlták, Z. lett Dalmácia fővárosa és ez idő úta sorsa a Dalmáciáéval (l. o.) forrt össze.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.