Zászlótartó (ném. Fahnenträger, azelőtt Fähnrich, Fahnenjunker), ez utóbbiak 14-16 éves nemes ifjak voltak, kik a katonai pályát választották s akikre mint különös kitüntetést a zászló hordását bizták. Fähnrich középkor, de később is használt elnevezés, a. m. zászlóhordással megbizott katona. A német landsknechteknél minden századnak külön zászlója volt, melyet magasan lengve hordtak, tehát tartása nagyobb erőt igényelt. A fähnrch tehát, aki a tisztekhez tartozott, kipróbált bátorságu, erős férfiu volt, ki a zászlót lebegtetni tudta, de dobolni is tudott. A fähnrich a landsknechteknél hatszoros zsoldot kapott. Még a Mária Terézia korabeli szabályzatban áll: «Der Fähnrich soll ein tüchtiger Bengel sein, der die Fahne gut schwingen kann». Később a fähnrich szót a legalsóbb tiszti rendfokozat megjelölésére használták és pedig a gyalogságnál és a dragonyosoknál, a többi lovasságnál kornett-nek és a tüzérségnél Stückjunkernek hivták. Ez a rendfokozat mai napig is fennáll Angliában és Oroszországban. Németországban 1807 óta a Z. altiszt, aki rangban az őrmester után következik és ezüst kardbojtot visel, innen a portépéefähnrich elnevezés (tengerészhadapród, Seekadet a tengerészetnél).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.