Zemlya
Zemlya (Novaja Z. a. m. újföld), Arhangelszk orosz kormányzósághoz tartozó kettős sziget az Északi-jegestengerben, a Barent- és Kari-tenger között, 91 170 km2 ter., amelyből 50 115 esik az É-i és 40 955 a D-i szigetre. A két szigetet egymástól a Matocskin-sarr választja el. Hozzájuk számítják még Mezsdu-sarr (321 km2 ter.) és több apró szigetet. Vaigács szigettől a Vaigács-, vagyis Kari-szoros választja el. Szaggatott partjaikba számos keskeny és mély öböl nyomul be. A Matocskin-sarrtól É-ra sok a glecser, amelyek itt a tenger vizéig nyulnak; ugyanott kezdődik az örökös hó határa 600 m.-nyi magasban. Belsejük jó részt ismeretlen. A hegység, amely látszólag a partokkal egyközüen húzódik el, a kontinentális Paj-hoj folytatása; benne egyes csúcsok, különösen a Matocskin-sarrnál 1200 m.-nyi magasra is emelkednek. Az évi közép hőmérséklet -8,4 és - 9,4 ° között ingadozik. A hegyek lábánál látható flóra körülbelül 200 speciesből áll, leszámítva a zuzmókat és mohokat. Az állatvilág képviselői elég számosak; élnek a szigeteken jegesmedvék, farkasok, sarki rókák, hermelinek, rének, lemmingek; nyáron pedig nagy számban úszómadarak. A körülöttük elterülő tengerek állatokban (cetek, fókák, tengeri borjuk, delfinek stb.) is igen gazdagok. Z.-t csak nyáron keresik fel a halászok és vadászok. 1877. az orosz kormány segítségével a D-i sziget Ny-i partján létesült egy Karmakul nevü szamojéd-telep (1887-ben 17 család), egy másodikat, a Matocskin-sarr partján 1888, Novosszilovszkot, Novosszilov alapította. V. ö. Spörer, Novaja-Semlä (Gotha 1867); Töppen, Die Doppelinsel Nowaja Semlja (Lipcse 1878).
