Zinzendorf
Zinzendorf Lajos Miklós, gróf,a morva testvérek vagy herrnhuterek ma is meglevő felekezetének alapítója, szül. Drezdában 1700 máj. 26., megh. Herrnhutban 1760 máj. 9-én. Atyja államminiszter volt, de korán elhalván, fiát nagyanyja nevelte föl. Spener, a pietisták feje gyakran megfordult a bárónő házában, s beszélgetéseivel és az általa tartott ájtatossági gyakorlatokkal nagy hatással volt a még kis gyermek lelkületére. 1710. Halléba ment, hol Franckénak, a nagy filantropusnak különös gondozása alatt hat évet töltött, s tanulótársai között vallásos társulatot alapított «a mustármag rendje» név alatt. 1716. rokonai Vittenbergába küldték, de ő itt is megmaradt korábbi vallásos benyomásai alatt. Két évvel későbben Hollandiába és Franciaországba utazott s mindenütt igyekezett a kiválóbb egyéniségeket a maga vallásos nézetei számára megnyerni. Visszatérve Drezdába, a szász államtanács tagjává neveztetett ki; de a politikai élethez semmi kedve sem lévén, Felső-Luzsicában telepedett le s itt találkozott véletlenül egy David Keresztély nevü vándorló ácscsal, a morva testvérek régi felekezetének egyik tagjával. David leirta Z. előtt a felekezetük által kiállott üldöztetésüket, mire ezt és barátait meghivta, hogy telepedjenek meg az ő birtokán. A morva testvérek elfogadták az ajánlatot, s gyarmatuk Herrnhut (l. o.) nevet nyert. Z. nagy bőkezüséggel gondoskodott a herrnhutiakról s 1734. álnév alatt Stralsundba ment, hol teologiai vizsgálatot tett s a lutheránus egyház lelkészévé avattatott föl. 1736-ban azon vád alapján, hogy veszélyes újításokat hoz be a vallásba, száműzetett Szászországból s Hollandiába ment, hol különböző tartományokban morva-testvér-telepeket létesített; 1737-ben. I. Frigyes Vilmos porosz király közbenjárására a morva testvérek püspökévé neveztetett ki. Ugyanez évben Londonba ment, hol Wesley (l. o.) részéről nagy tisztességgel fogadtatott; majd 1740. leánya kiséretében Észak-Amerikába ment, hol megalapította a Bethlehem nevü hires morva-testvér-telepet. A herrnhuterek e közben jó magaviseletük s szorgalmuk által megnyervén Szászország összes köreinek becsülését, 1747. kivitték, hogy alapítójuk visszatérhessen közéjük Herrnhutba. Később ismét járt Észak-Amerika gyarmataiban, hol parlamenti engedélylyel új és új telepeket létesített, de végre is Herrnhutban telepedett le. Versben és prózában több mint 100 munkát irt. Életét megirta Varnhagen von Ense s kiadta Biographische Denkmale c. művében (Berlin 1830).
