Zsidóbiró, a középkorban rendesen az a keresztény hitü és a szabad királyi városok legelőkelőbb polgárai közül a király által kinevezett férfiu, ki a zsidók fölött, ha maguk kérték, kisebb ügyeikben itélkezett. Itélkezési helye a zsidó iskola, azaz zsinagóga előtt volt, igy intézkedik IV. Béla kiváltságlevele, melyet a zsidóknak adott ki. Magyarországon az utolsó Zs. Francisci Tamás volt Nagyszombatban 1539. Nagy Lajos alapította az országos Zs.-hivatalt, mely valószinüleg 1440-ig állott fenn, viselőit mindenkor az ország méltóságai közül (nádor, tárnokmester) választotta a király. Az országos Zs. védelmezte a zsidók jogait, követeléseiket az illetékes biróságok segítségével hajtotta be, elintézte a köztük és a városok közt felmerülő viszályokat. Helyettese volt az országos al-Zs. A mohácsi vész utáni korban Zs. alatt a zsidó hitközség elnökeit v. törvénytudósait értik. Mult századbeli okmányainkban al-Zs.-nak (subjudex Judaeorum) nevezték a hitközség szolgáját, a zsinagógába hivót; a hitközségi szolga (sámesz) Zs. elnevezéssel már egyik 1520-iki hazai okmányunkban fordul elő. V. ö. Kohn Sámuel, A zsidók története Magyarországon (l. 467. old.).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.