Zsófia,
Zsófia, 1. Zs. v. Jójáda, I. Béla leánya volt, kit 1062. vőlegényének, weimari Vilmosnak halála után unokaöcscse weimari Ulrik, Krajna és Isztria őrgrófja, a magyar Karintia kormányzója, ennek halála után pedig Magnus szász herceg vett nőül. V. ö. Wertheimer, A két Zs. (Turul 1887, 12-19. old.).
2. Zs., II. Béla leánya, 1139 jun. 6-án lett III. Konrád német király két éves fiának, Hohenstaufi Henriknek jegyese. Gazdag hozománynyal küldte őt atyja a regensburgi udvarba, hol azonban oly rosszul bántak vele, hogy lemondott a tervezett házasságáról, az admonti kolostorba vonult vissza s onnan bátyja II. Géza király sürgetésére sem tért vissza Magyarországba. V. ö. Jaksch, Mittheilungen des Institutes für österr. Geschichtsforschung (II. pótkötet, 2. füz.); Turul 1888. évf. 46. old.
3. Zs., főhercegnő, szül. 1805 jan. 27., megh. 1872 máj. 28. Királyunk édesanyja, teljes nevén Zsófia Friderika Dorottya főhercegnő, I. Miksa bajor király második házasságából származott leánya. 18 éves korában nőül ment Ferenc király második fiához Ferenc Károly főherceghez, kivel állandóan Bécsben lakott. Négy gyermeknek adott életet: Ferenc József, Miksa, Károly Lajos és Lajos Viktor főhercegek. Már V. Ferdinánd uralkodása alatt nagy befolyást gyakorolt az uralkodóház ügyeire, de annál inkább érezhető lett ez akkor, midőn bizonyossá vált, hogy idősb fiára Ferenc Józsefre jut a korona. Befolyása legjobban érvényesült az 1848-49-iki eseményeknél, amikor nagy részben ő biztosította I. Ferenc József kezében a jogart. Az alkotmányos élet beköszöntésével visszavonult és mindig kevesebbet szerepelt.
