Zsoldos,

Full text search

Zsoldos, 1. Benő, filologus, szül. Duna-Almáson (Komárom) 1847 okt. 27. Gimnáziumi és akadémiai tanulmányait a sárospataki ev. ref. főiskolában végezte. 1873. még mint főiskolai szénior gimnáziumi rendes tanárrá választatott meg Sárospatakra, 1873-74. a budapesti egyetemen bölcsészethallgató volt. Az 1874-75-iki iskolai év elején a főiskola kebelébe visszatérve, előbb az V. és VI. osztályban a latin és görög nyelvet tanította., 1884-85-től kezdve pedig a felsőbb négy osztályban a latin nyelvet és irodalmat tanítja. 1877. és 1878. a klasszika-filologiából tanári vizsgálatot tett. Apróbb cikkei a pedagógia és filologia köréből a Sárospataki Lapokban, az Őrállóban és az Egyetemes Philologiai Közlönyben jelentek meg. Nagyobb munkái: Thukydides (kiadta a magy. tud. akadémia klasszika-filologiai bizottsága, Budapest 1887-88, 3 köt.); Magyarázó jegyzetek C. Sallustius Crispus Catilina és Jugurtha c. műveihez (kiadta a sárospataki irodalmi kör, Sárospatak 1896, 2 köt.). A Sárospataki Laponál szerkesztőtárs volt 1882 okt. 30-tól 1884. máj. 26-ig. A sárospataki ev. ref. főiskola numizmatikai gyüjteményét rendezte. Jelenleg a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület és a sárospataki főiskola levéltárának rendezésével foglalkozik.
2. Zs. Ignác, kuriai tanácselnök, szül. Pápán (Veszprém) 1803 jul. 24-én, meghalt Veszprémben 1885 szept. 24-én. A jogi tanfolyamot Pozsonyban, majd Bécsben hallgatta, 1826. tette le az ügyvédi vizsgát, ekkor Pozsonyban absentium ablegatus volt. 1827. a pápai járás szolgabirája, 1832. főbiró, 1834. vármegyei főjegyző lett. 1843. országgyülési követnek választották, de az év végével a pesti váltótörvényszék birája lőn, melyhez 1848 elején a nádor alelnökké nevezte ki. 1845. jelent meg Magyar váltótörvénye. A függetlenségi nyilatkozat megjelenése után Zs., ki mindig aulikus érzelmü volt, Bécsbe költözött, hol a legfelső semmítőszék magyar osztályánál udvari tanácsos lett Az alkotmány visszaállítás után a hétszemélyes tábla elnökévé nevezték ki s midőn ez megszünt, ugyanezen állást foglalta el a Kuriánál. 1838. az akadémia rendes tagjának választotta. Ez évben jelent meg Életpálya c. bölcsészeti munkája a Klug és Hartmann filozofiai rendszere alapján. Ezt követték: Népszerü erkölcstudomány (1840); Szolgabirói hivatal (1842), melylyel akadémiai díjat nyert. Hires munkái még: Magyar váltótörvény (1847); Örökváltság, Magyar mezei rendőrségi törvény. Ezeken kivül az akadémia értesítőjében, az Athenaeumban s a Társalkodóban számos tanulmánya jelent meg a halálbüntetésről, a válóperekről stb. A király a Szt.-István-rend kiskeresztjével tüntette ki, az Institut d'Afrique pour l'abolition de la traite d'esclavage tiszteletbeli elnöke volt.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi