KÖLTÉSZET. A héber költészetre sajátos szókincse és mondatszerkesztése jellemző; a héber ritmika a mi költészetünkkel szemben szabálytalan, a rímek ritkák; legfeltűnőbb sajátossága a paralelizmus, melynek három fő fajtája van: 1. a szinonima, amelynél mindkét mondatrész jelentése hasonló vagy azonos (Zsolt 15,1; 24,1–3); 2. az antitétikus, amelynél a két tag jelentése egymással ellentétes (Zsolt 37,9; Péld 10,1); 3. a szintétikus, amelynél főnév a főnévvel, ige az igével egyezik meg, és a tagok egymáshoz kapcsolódnak, miközben minden tag valami újat fűz az előbbihez (Zsolt 19,8–10); kivált kedvelt az akrosztihon (Zsolt 9,10; 34; 37). Az ÓSZ elbeszélő részei közé kis költői darabok illeszkednek (2Móz 15,1–18.21; Bír 15,16); a Lukács evangélium néhány költői részt mutat fel (1,46–55; 1,68–79; 2,14; 2,29–32).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.