MESSIÁS. A héber »mássiáh« és a görög »christos« alapjelentése: »a felkent«; az ÓSZ-ben a fogalmat prófétákra, papokra és királyokra alkalmazták, akiket szent olajjal iktattak be tisztségükbe (felkenetés); »az Úrnak felkentje« és az ennek megfelelő egyéb kifejezéseket nem a Messiásra használták, hanem a »Dávid nemzetségéből való király«-ra, aki Jeruzsálemben uralkodik, és akit isten megbízásából a főpap kent fel. A Messiás cím, mint Izráel eszkatologikus királyának megjelölése, Dán 9,25–26-ot kivéve, az ÓSZ-ben nem fordul elő; ebben a jelentésében csak az ÚSZ-ben találjuk, ahol csaknem kizárólag »Krisztus«-nak nevezik. Az ÓSZ úgy írja le a Messiást, mint aki véget vet minden bűnnek és harcnak, megvalósítja az egész világra kiterjedő igazságos uralmat, és halála által, mint helyettes engesztelő áldozat által megszerzi minden Benne hívő bűnösnek az üdvösséget. Az ÚSZ-i Messiás-fogalom közvetlenül az ÓSZ-i tanításból folyik; a Názáreti Jézus a Messiás; Ő Maga annak mondja magát, és a tanítványai annak ismerik el (Lk 4,18–19; Csel 4,27; 10,38).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.