SÁTÁN
SÁTÁN (ellenség, ellenfél, üldöző; vádoló). Mint tulajdonnév: valamennyi elbukott szellem feje; Isten és ember legfőbb ellensége (Jób 1,6.12; 2,1; Zak 3,1); minden jónak ellensége; különböző nevek és jelzők alatt találkozunk vele: ördög (Mt 4,1.5; Lk 4,2); az atyafiak vádolója (Jel 12,9–10); ellenség (1Pét 5,8); Belzebub (Mt 12,24); Béliál (2Kor 6,15); az egész földkerekség elhitetője (Jel 12,9); a nagy sárkány (Jel 12,9); a gonosz (Mt 13,19.38); a hazugság atyja (Jn 8,44); e világ istene (2Kor 4,4); kezdettől fogva emberölő (Jn 8,44); ama régi kígyó (Jel 12,9); e világ fejedelme (Jn 12,31; 14,30); a levegőbeli hatalmasság fejedelme (Ef 2,2); a kísértő (1Tesz 3,5). Istennek nem független vetélytársa; csak addig mehet el, amíg Isten megengedi (Jób 1,12; 2,6; Lk 22,31); gyökerében gonosz; származását homály fedi, de kezdetben jó szellem volt, aki azután felfuvalkodottsága miatt elszakadt Istentől (1Tim 3,6); hatalmas, Isten ellen lázadó birodalom zsarnoka (Mt 12,26; Lk 11,18). Mindent megkísérel azért, hogy Istennek az emberrel kapcsolatos tervét meghiúsítsa; Krisztus; golgotai halála legyőzte; egy napon Isten a tüzes tóba veti majd, ahol örök gyötrelem vár reá (Mt 25,41; Jel 20,1–3.7–10).
