Absalom
Absalom (héb. ’az atya jólét’): Dávid 3. fia, akit a gesuriták királyának, Talmainak a lánya, Maacha szült (2Sám 3,3). Híres volt szépségéről (14,25–27). Féltestvérét, Amnont, aki megbecstelenítette a húgát, Támárt, bosszúból megölette és kénytelen volt Dávid elől a nagyapjához menekülni (13). 3 év elteltével Joáb a Tekoába való okos asszony segítségével elérte, hogy visszatérhessen Jeruzsálembe, s további 2 év múlva Dávidot is rávette a megbocsátásra (14). Amnon halálával ő lett a trón várományosa (a 2. fiúról, Kileabról v. Dánielről semmi továbbit nem tudunk), s a népszerűség hajhászásával megkísérelte siettetni a trónra jutást, sőt 4 év múlva Hebronban ki is kiáltatta magát királynak (15,7–12), majd Achitofel tanácsára elfoglalta az előle elmenekült Dávid által hátrahagyott királyi háremet (16,20–23; vö. 12,11). Dávidnak fáradt és egyébként is kis seregét – amint ezt Achitofel helyesen látta – hirtelen rajtaütéssel könnyen szét lehetett volna szórni, de ~ megfogadta Husainak (Dávid barátjának) a tanácsát, aki az egész seregnek parancsolt: időt engedett Dávidnak (17,1–14.23). Dávid a Jordán K-i partján, ahova Joábbal, Abisájjal és Ittaival menekült, rendbe szedte seregét, és fölvette a harcot ~mal; tisztjeinek azonban megparancsolta, hogy a „fiú”-t kíméljék. Efraimban ütköztek meg, s a csatában Joáb – Dávid parancsa ellenére – megölte ~ot, amikor az a hajánál fogva fennakadt egy nagy tölgyfán (17,24–18,17). Mint lázadót (vö. Józs 7,26; 8,29) az erdőben egy gödörbe temették, s nagy kőhalmot raktak fölé. A 2Sám 18,18 által említett emlékkő a Királyok-völgyében (Ter 14,17) állt, két stádiumnyira Jeruzsálemtől; a Kidron völgyében látható sír a hellén v. legkésőbb heródesi időből való. 2Sám 14,2: ~nak 3 fia volt és egy lánya, Támár; 2Krón 11,20: még egy Maacha is szerepel ~ lányaként, de inkább unokája lehet.
