áldozati lakoma

Full text search

áldozati lakoma: sok vallásban szokásos kultikus étkezés. Több fajtája ismert: 1. Szentségi lakomák, melyeken a résztvevők szakrális étel és ital fogyasztásával istenséget v. természetfölötti erőt vesznek magukhoz (theofágia v. hierofágia). – 2. Szakrális lakomák, melynek résztvevői együtt esznek és isznak, s ezáltal egymással kerülnek kapcsolatba (szövetségi lakomák). – 3. Lakomák, melyeken az emberek az istenséggel esznek és isznak együtt és így egyesülnek vele. – 4. Lakomák, melyeket az istenségnek ajánlanak. – I. az ÓSz-ben az izr.-k kultuszából az 1. ~-típus hiányzott, de lehetséges, hogy a húsvéti lakoma eredetileg ilyen jellegű volt. A 4. típussal csak jelképes változatban találkozunk (® kitett kenyerek, és bizonyos értelemben ® ételáldozat, ® italáldozat). A 2. és 3. típusú kultikus étkezés gyakoribb volt. Az ünnepélyes lakoma egyik legfontosabb rítusa volt a ® szövetség megkötésének (Ter 26,28–30; 31,46.54; Józs 9,14; 2Sám 3,20), de a király beiktatásának is (1Sám 11,15; 1Kir 1,9.25; 3,15), amit úgy tekintettek, mint szövetségkötést a király és a nép között. Azok, akik ugyanazt az ételt ették, ókori felfogás szerint ugyanannak a ® vérnek és életerőnek váltak részeseivé és így mintegy összekapcsolta őket egy szakrális kötelék. A 3. típust az a szövetségi lakoma képviseli, amelyre Mózest, Áront, Nadabot, Abihut és a 70 vént a szt. hegyen Jahve meghívta (Kiv 24,1 kk. 9–11). De ehhez a típushoz tartozik az ún. ® hálaáldozat v. béke-, ill. közösségi áldozat is, amelyeknek az ~ fontos részét alkotja (Lev 3; 19,5–8; 22,29 kk.; MTörv 12,27; 1Sám 1,4.9; 2,13–17; 9,12 kk.; 11,15; 20,6; 2Sám 15,12; 1Kir 3,15). Ilyen áldozat bemutatásakor a feláldozott állat egy részét az istenségnek ajánlották fel; a többi részét – miután a pap megkapta a járandóságát – elfogyasztották az áldozat bemutatói. Minthogy az áldozatnak ezzel a fajtájával csak a szövetségkötéssel kapcsolatban találkozunk, R. Schmid azt javasolja, hogy szövetségi áldozat legyen a neve. Az áldozati állat közös elfogyasztása a szentélyben, Jahve jelenlétében, közösséget hozott létre Isten és az ~n részt vevők között, ezért ilyen áldozatot gyakran a család, a törzs v. a település ünnepei előtt mutattak be, az összetartozás tudatának fölelevenítésére és megerősítésére (1Sám 20,6; 9,12 kk. 22–24). Az első termés bemutatásakor is tartottak ~t Jahve színe előtt (MTörv 12,6 kk.). – II. Az ÚSz-ben Pál az ® Eucharisztiát, az Úr vacsoráját (1Kor 11,20) ~ként állítja elénk (10,16–22); az Eucharisztia Krisztus testének és vérének közösségét (koinónia) hozza létre, lehetővé teszi, hogy a keresztény kapcsolatba kerüljön Krisztussal, ahogy Izr. fiai kapcsolatba kerülhettek az ~ révén az oltárral (értsd: az Istennel), és ahogy a pogányokat is kapcsolatba hozta az ~ a gonosz lelkekkel, akiknek Pál szerint az áldozatot a pogányok bemutatták; (10,18.20). A Krisztussal való közösséggel, amely az eucharisztikus lakomán való részvétellel megvalósul, nem egyeztethető össze a gonosz szellemekkel való asztalközösség, vagyis a pogány ~kon való részvétel. Ezenkívül: minthogy a keresztények az Eucharisztiában ugyanazt a kenyeret eszik (= Krisztus testét), bármennyien vannak is, egy testet alkotnak. – Az eucharisztikus ~tól pontosan meg kell különböztetni az ApCsel 2,42.46: ® kenyértörésnek nevezett testvéri lakomát, mely a héb. haburahból (® agapé) származik.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi