apokaliptika
apokaliptika (a gör. ’leleplez, kinyílvánít’ szóból): a kinyilatkoztatással kapcsolatos tant jelenti. A Szentírásban mint ige főként az isteni megnyilatkozás módjának és folyamatának leírására szolgál (Iz 52,10; Ám 3,7; Lk 2,32; Róm 16,25), de ez a – profán gör.-ben nem szokásos – szóhasználat nem határozható meg egyértelműen, csak körülírni lehet, s a körülírás is inkább a jellegzetes formát ragadja meg, mint a tartalmat. Az ~ tehát egy sajátos irodalmi műfaj, amely főként a Kr. e. 2. sz.-tól az 1. sz. végéig dívott. IV. Antiokhosz Epiphanész (ur. Kr. e. 175–164) idején az üldözések miatt igen erős volt a vágy Isten ígéreteinek teljesülése után. Nem voltak próf.-k, így a választott nép megkísérelte, hogy – az ÓSz tanítását fölelevenítve – a maga korát a dicsőséges jövő bevezető szakaszaként értelmezze; e törekvés az ÓSz kanonikus kv.-eiben is helyet kapott (Iz 24,27; Ez 38,39; Zak 9,14; Jo bizonyos részei). De ezek is hatottak az irodalmi műfajra, amely nem egy esetben bizarr képeket használt (állatok embereket és népeket szimbolizálnak; a pogány országokat rendszerint vadállatok jelképezik; az angyalok emberekként szerepelnek; a bukott angyalok csillagokként jelennek meg), s gyakori a számokra épülő leírás is. A képek elsősorban a jövő bemutatására szolgálnak, egy meghatározott (majdnem mechanikus) forma szerint (determinizmus), amelyben a tört. kiteljesedését, s azon belül Izr. szerepét hangsúlyozzák (vö. ApCsel 1,6). – A szerző víziókra vezeti vissza ismereteit, amelyeknek nem lehet akárki részese. Gyakran ® angyal szolgál felvilágosítással (Ez 40,3 kk.). Egy másik sajátossága e műfajnak, hogy a szerző egy múltbeli személy (pl. Ádám, Hénoch, Ábrahám) neve alatt írta művét (névtelenül v. álnéven), és tudatosan azt a benyomást akarta kelteni, mintha a mű a régi időkből maradt volna fenn a beavatottak szűk körében, és csak épp a szerző korában vált volna – Isten akaratából – szélesebb körben ismertté. Az ~ lecsapódása az ® apokrif iratok közül pl. Hénoch könyve, Mózes mennybemenetele, Ezdrás 4. könyve. Azt, hogy az ~ milyen körből (esszénusok, farizeusok, hasszideusok) származik, ma nem lehet megállapítani. Ugyanígy azt sem, hogy a környezet (babilóniai csillagászat, gör. mitológia stb.) milyen hatással volt az ~ra. – Mivel összekötő kapocs az ÓSz és az ÚSz között, az ~t a szövetségek közti időszak jellegzetességének is szokás tekinteni (® Jelenések könyve).
