Dániel
Dániel (héb. Danijjél ’Isten a bírám’ v. ’El, a bíró igazságot szolgáltatott’): próféta (Mt 24,15), ® Dániel könyvének főszereplője. Személyéről csak annyit tudunk, hogy Júda egyik tekintélyes családjából származott. Nebukadnezár Bábelbe vitte, s 3 évig tartó képzés után ® Béltsacár néven udvarába rendelte. Pontosan megtartotta a törv.-t, ezért Isten rendkívüli bölcsességgel áldotta meg (Dán 1,6), s az álmok (2,4), valamint a titokzatos szövegek (5) megfejtésének tudományát is megadta neki. Nebukadnezáron kívül (2; 4) Baltazár (5), a médek Dáriusa (6) és Cirusz (6,29) is igénybe vette szolgálatait. – Ez 14,14.20; 28,3 úgy említi ~t, mint akit igaz voltáról és bölcsességéről ismertek. De mert itt Noéval és Jóbbal, ezzel a két messzi múltból való, és nem is Izr. fiai közé tartozó férfivel szerepel együtt, vsz. nem a próf.-ra, hanem egy másik személyre kell inkább gondolni. Ugaritban találtak egy himnikus hangvételű epikus művet (Akhat-eposz), amely egy Danel nevű királyról szól, aki igazságos bíró volt, védelmezte az árvák és özvegyek jogait, később azonban elvesztette (vö. Ez 14,20) egyetlen fiát, akiért éveken át könyörgött az istenekhez, s emiatt igen megtört.
