deuteronomikus
deuteronomikus: általában a Deuteronómiummal (MTörv) rokon ósz-i irodalom jelzője. A MTörv nagy hatással volt a későbbi irodalomra; az ÓSz kv.-ei közül többet a MTörv szellemében írtak v. dolgoztak át. Különösen Józs, a Bír és a Kiv mutat erős ~ hatást mind tartalmában, mind stílusában. A közbülső Sám-ra jóval kisebb a ~ hatás. Mégis elterjedt az a nézet, hogy ~ körökben keletkezett egy nagy tört.-i mű (az ún. ~ tört.-i munka), amely felölelte Józs-től a Kir-ig az összes kv.-et, és amelybe a bevezető 1–4. f. révén maga a MTörv is beleépült. E fölfogás szerint a kv.-ek eredetileg összetartoztak, egységet alkottak. Vannak azonban érvek, amelyek ez ellen szólnak. Így pl. a Bír és a Kiv tört.-fölfogásában nagy különbség tapasztalható. A Bír a romlás – imádság – szabadulás sémát követi, ill. szakaszosan újra meg újra ahhoz tér vissza. Ezzel szemben a Kiv-ban az egyre fokozódó hűtlenség és bűn végül föltartóztathatatlan romláshoz vezet. Bárhogy ítéli is meg valaki ezt az ellentmondást, mindenképpen bizonyos, hogy mind a Bír, mind a Kiv ~ mű. S a MTörv hatása még más helyeken is kimutatható az ÓSz-ben. Jer mai alakjában szintén ~ átdolgozásnak látszik; a Krón és a két Mak esetében szintén kimutatható a MTörv hatása. – További kérdés, hogy vajon Mózes többi kv.-ére is hatott-e a MTörv, s ha igen, milyen mértékben. Ezeknél éppúgy szó lehet e kv.-ek ~ átdolgozásáról, mint arról, hogy e kv.-ekbe bizonyos ~ részek beleépültek. Újabban némelyek a számba jövő részek (pl. Kiv 12,24–27; 13,1–16; 19,3–8; 23,20–33) önállóságát hirdetik, s arra hivatkoznak, hogy a ~ teol.-nak túlságosan kevés eleme mutatható ki bennük, és a megfogalmazásuk sem olyan lehiggadt, mint a MTörv-é, így inkább a későbbi MTörv-et megelőző állapot termékeinek tekinthetők. Igaz, vannak olyan tanító jellegű szónoki helyek, amelyek ~ körökből származnak, mégis inkább elő ~nak tekinthetők.
