Dor
Dor (héb. ’lakás’): kánaáni város a Földközi-tenger melléken, a Kármeltől D-re. A Kr. e. 14. sz.-ban alapították; Kr. e. 1190 k. elfoglalták a filiszteusokkal rokon és kalózkodásaik miatt hírhedt tjekerek; Kr. e. 1100: fölkereste egy Ven-Amon nevű egyiptomi, aki útinaplót is készített; a Merom vizei mellett vívott csata után Manassze birtoka lett (Józs 11,1–9; 17,1; 1Krón 7,29). Valójában Dávid v. Salamon idején lett ~ Izr, fiaié, aki „~ egész dombvidékét” veje kormányzására bízta (1Kir 4,11); a Kr. e. 8. sz.-ban az asszírok foglalták el, később Szidon; Trifon uralma alatt beolvadt a Szeleukidák birodalmába (1Mak 15,11–14.25). Átmenetileg Alexandrosz Janneusz Júdeához csatolta, de Pompeius felszabadította s mint önálló városállamot róm. fennhatóság alá helyezte. – A régi Nafat-dor kifejezést, amelyet általában úgy fordítanak, mint dombvidéket, még nem sikerült egyértelműen megfejteni. – ~ ma Tel Dor, Haifától 29 km-re D-re. Az ásatások során felszínre került leletek szerint a 3. bronzkortól a róm.-ak idejéig folyamatosan lakták. 1951: föltárták egy róm. színházát.
