égtájak
égtájak: Az ÓSz-ben az ~ elnevezésében különféle szempontok érvényesültek. – 1. Ha K-re tekintettek és ebből indultak ki, akkor a bal = É, a jobb = D, ami elöl van, az K és ami hátul, az Ny. – 2. Amikor a Nap látszólagos pályáját tartották szem előtt, akkor a napkelet = K, a napnyugat = Ny. Talán ebbe a rendszerbe tartozik bele az Észak = safon (® Baal-Szefon), ez a homályos égtáj is, bár a kifejezés mitológiai elképzelésekre is visszavezethető (az istenek É-on, a magas hegyen laknak; ® Isten hegye). Hogy a dél = darom mint fénylő világrész szintén ehhez a rendszerhez tartozik, az nem állítható, mert a megfelelő szó jelentése ismeretlen. – 3. Topográfiai nézőpontból Kánaánból kiindulva ezek az ~ adódnak: a tenger (a Földközi-tenger) = Ny, Negeb = D; K és É számára ebben a rendszerben nincs ismeretes megjelölés; G. Hölscher szerint szafon (= É) és kedem (= K) ebbe a rendszerbe tartozik. – Gyakorlatilag a mindennapi nyelvhasználatban keverednek a különféle rendszerhez tartozó elnevezések; erre a klasszikus példa a Ter 13,14: É az 1. rendszerbe, D a 3. rendszerbe, K az 1. rendszerbe, Ny a 3. rendszerbe tartozó kifejezés, a héb. eredetiben.
