Filippieknek írt levél
Filippieknek írt levél, Fil: protokanonikus úsz-i irat, Pál ap. levele, a ® fogságban írt levelek egyike. – I. Keletkezése. A filippiek hallottak Pál elfogatásáról, ezért Epafroditusszal pénzt küldtek neki. Epafroditusz megbetegedett s ez nem kis aggodalommal töltötte el a filippieket. Maga Epafroditusz is nyugtalankodott (2,25–30), és szeretett volna mielőbb visszatérni. Pál fölhasználta az alkalmat, hogy levelet küldjön vele. A ~, Pál legmelegebb, legszívélyesebb levele vsz. Rómában, az első fogság idejében (61–63) készült. – II. Tartalma. Néhány személyes közlésen (1,12–26; 2,19–30), valamint a pénzküldemény megköszönésén (4,10–20) kívül az ap.: a) figyelmeztetett az egységre és a kölcsönös szeretetre (1,27–2,18). A filippiek közt előfordulhattak nézeteltérések (4,2), ezért Pál alázatra intette őket, ami föltétele a szeretetnek (2,3). A keresztényeknek ua.-t a lelkületet kell ápolniuk magukban, amely Krisztusban volt, aki mint Isten kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, hasonló lett az emberekhez (2,5–11: föltehetően egy ősi himnusz); b) a második részben Pál óva intett a zsidózóktól (3,2–21), a saját életét is vázolta, végül pedig figyelmeztette a keresztényeket kötelességeikre. – A ~ eredetiségét nem vitatják, de egysége kérdésében megoszlanak a vélemények. Valójában a 2,19–30 után a befejezést várnánk, de ehelyett egy hangvételben eltérő másik rész következik. Lehetséges. hogy ez a rész (3,1–21) egy korábban írt másik levélből való, de az is föltehető, hogy diktálás közben Pál rossz híreket kapott, s ezzel kapcsolatban tesz a második részben észrevételeket.
