geniza
geniza (az arám gnz ’drága, értékes’, ill. ’elrejt’ szóból): az a kamra a zsinagóga közelében, ahol a zsidók a liturgikus használatra már nem alkalmas kéziratokat elhelyezték azzal a céllal, hogy a megszentségtelenítéstől megóvják, s egy idő múlva megszentelt földbe temetve átadják őket az enyészetnek. A kairói ~ból előkerült bibliai kéziratok a múlt sz. 2. felében New Yorkba (Jewish Theological Seminary), Oxfordba (Bodleian Library), Cambridge-be (Egyetemi Könyvtár és Westminster College), Londonba (British Museum), Párizsba (Bibliothčque de l’Alliance Israélite), a Majna menti Frankfurba (Városi Könyvtár) és különféle magángyűjteményekbe kerültek. 1896: S. Schechter professzor a Cambridge-be került töredékek közt fölfigyelt ®Sirák könyve héb. szövegének egy töredékére és egy másik cambridge-i tanárnak (Ch. Taylor), valamint a cambridge-i egyetemnek anyagi és erkölcsi támogatásával még ua. évben átvizsgálta a kairói ~t, és az illetékesek engedélyével kb. 30 zsák kéziratot magával vitt az Egyetemi Könyvtár számára (Taylor-Schechter Collection). A Cambridge-be került töredékek számát 100 000-re becsülik, a más kv.-tárak tulajdonába került töredékek száma ennek kb. kétszerese. A legértékesebb leletnek a héb. Sir töredékei tekinthetők, amelyek az egész Sir kb. 2/3 részét teszik ki. De kerültek elő töredékek Aquila bibliafordításából (Kir), egy Targum jellegű Pentateuchusból, Origenész ® Hexaplájából (a 22. zsolt., mind a 6 hasáb) is. Ezeken kívül számos olyan bibliai kézirat is előkerült, amely régebbi mint a Ben Áser kódexek; közülük kb. 120 babilóniai, 6 palesztinai központozású (® bibliai kéziratok); ennek köszönhetően a maszoréta szövegek, a héb. nyelv és a régi bibliafordítások tanulmányozása terén új korszak kezdődött.
