gyengeség: Az ÓSz-ben a ~ nem annyira erkölcsi ~ v. bűn, inkább a bűn következménye, büntetés (Zsolt 31,11). – A gyenge Isten és a törv. védelme alatt állt (Ez 34,2–22; ®árvák, ®özvegy, ®szegénység), ezért bízhatott Isten segítségében (Zsolt 6,3; 31,10 kk.; 71,9 kk.; 109,24 kk.). Isten erőt ad a gyengének (1Sám 2,4; Jud 9,11; 16,11). – Az ÚSz-ben az egész ember (1Pét 3,7), ill. – a lélek/szellem ellentéteként – a test gyenge (Mt 26,41; Róm 6,19). De Isten épp az emberi ~ben akarta üdvözítő erejét kinyilvánítani (2Kor 12,9), s a gyengét választotta ki, hogy megszégyenítse az erőseket (1Kor 1,27 kk.). Krisztus mint ember magára vette a ~et, hogy minket megmentsen (2Kor 13,4; Zsid 5,2) és megmutassa: ami Istenben ~nek látszik, az minden emberi erőt felülmúl (1Kor 1,25). Az ember is dicsekedhet ~ével, mert így mutatkozik meg Isten kegyelmének ereje (2Kor 11,30; 12,5–10; 13,9). – Olykor a ~ erkölcsi vonatkozásban rosszalló értelmű: gyenge, aki hitében meginog, aki alaptalanul megbotránkozik, s egyáltalán: botlik, vétkezik (Róm 5,6; 14,1; 1Kor 8.7–13; Zsid 4,15; 7,28). A törv. azért erőtlen, mert nem képes az üdvösséget megadni (Róm 8,3; Zsid 7,18 kk.).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.