Hágár
Hágár: Sára egyiptomi szolgálója, Izmael anyja. Ter 16,1–16; 21,9–33: Sára féltékenységében eltaszította ~t és Izmaelt; 25,12: ~ az ősanyja az izmaeliták 12 törzsének (ahogy Nachor felesége a 12 arám törzsnek, Jákob felesége Izr. 12 nemzetségének); ® Arábia. Mint olykor a korai zsidó iratok, az 1QapGn 20,32 alapján is föltehető, hogy ~ a fáraó lánya volt, akit apja Sárának adott. – Pál ap. Sára és ~ példáján rámutatott: hogyan viszonylik egymáshoz az Ó- és az ÚSz, a zsidóság és a kereszténység (Gal 4,21–31): ~ (= Sínai) az ÓSz-et jelképezi; fiai nem szabadok, a törv. kötelezi őket; velük szemben Sára, a szabad asszony az ÚSz népének jelképe. Pál tehát ~t (nem Sárát) tekintette a zsidóság ősanyjának, és a judaistáknak a testi származásra és emberi okoskodásra épített üdvösségtanával szemben megfogalmazta a keresztényeknek Isten kegyelmére és az ember föltétel nélküli hitére támaszkodó üdvösségrendjét (® megigazulás). Lehet, hogy a Sínai-hegy Arábiához (= Izmael országa) tartozása indítékul szolgált Pálnak. ® hagriták.
