ház
ház: I. Miután letelepedtek, Izr. fiai ~ban laktak (a nomádok ® sátorban); barlangba csak háború v. más veszedelem idején húzódtak (Bír 6,2; 1Sám 13,6; 1Mak 2,31 és Bír 15,8–13); aratáskor átmenetileg ® kunyhóban húzták meg magukat a földeken. Az irodalmi adat kevés, így inkább csak a régészeti leletekből alkothatunk magunknak képet arról, hogy Izr. fiai milyen ~akban laktak a bibliai időkben. K. Galling azon a véleményen van, hogy a ~ak zöme az egész bronzkorban egyetlen téglalap alapú helyiségből állt. – (Ez kielégítette Palesztinában az emberek igényeit, hiszen a ~ főleg alvásra szolgált.) Bejáratnak, amely vsz. É-ra nézett, semmi különösebb nyoma nincs; így föltehető, hogy a ® küszöb eléggé magas lehetett. Az alap faragatlan kövekből készült; a lábazatot 3–5 hosszú kő alkotta; a falat égetetlen agyagtéglából rakták. A fa drága volt, mert Palesztinában behozatalra szorultak belőle, így ® ajtónak és ablaknak egyszerűen nyílást hagytak. A ® tető lapos volt. A több szobából álló, nagyobb ~ak nyitott udvarral épültek; az udvarban volt a kemence (® kenyér) és a ® ciszterna, és a helyiségek az udvart vették körül („udvarház”). Ha szokatlanul erősek a falak, ebből emeletre lehet következtetni. Az emeletre az egyik mellékhelyiségből lehetett lépcsőn felmenni, de az egyszerű emberek ~ának nemigen volt emelete; az ÓSz-ben Bír 3,20; 2Sám 19,1; 2Kir 4,10; Jer 22,14 alapján gondolhatunk emeletre. A kései vaskorban szíriai-föníciai szokás szerint a falat pillérekkel tagolták. A vaskor elején, amikor Izr. fiai elfoglalták az Ígéret földjét, építészetileg egyfajta hanyatlás és útkeresés nyomait lehet felfedezni. A Kr. e. 10. és 9. sz.-ban a helyzet konszolidálódott: lényegében megmaradtak a régi típusú ~ak, csak gondosabb kivitelben készültek. Kivételnek számítanak azonban némely ~ak Szichemben: a 3 téglalap alapú helyiség nem udvart vesz körül, hanem egymás mellett helyezkedik el, és teljes szélességben egy 4. helyiség áll előttük keresztben. A perzsa-hellén korban minden maradt a régiben; a nehéz gazdasági helyzet miatt sok kis ~at építettek. A nagyobb ~ak továbbra is úgy épültek, mint korábban. A kései hellén korban azonban a hellén hatás is érvényesült (oszlopok, mozaikpadlók, a falak stukkózása). Ebben a korban már többemeletes ~ak is épültek. A róm. korban már boltíves mennyezet is készült, de az ekkor bevezetett ~ fajták nem terjedtek el. Palesztinában a mai arab ~ lényegében az ősi ~típus mása, csak szívesen alkalmaznak boltíves mennyezetet; ® libanoni erdei palota. – II. Átvitt értelemben a ~ mind az ÓSz-ben, mind az ÚSz-ben otthonra, háztartásra, családra, nemzetségre (pl. Ter 7,1) utal; itt elsősorban Izr. házára, Dávid házára stb. kell gondolnunk, majd az őskeresztények ~aira (ApCsel 11,14; 16,15.32.34; 18,8; Filem 2; 1Kor 1,16; 2Tim 1,16; 4,19: az eredetiben ’~át’, a magyar fordításban ’családját’); valamint a pasztorális levelekben foglalt figyelmeztetésekre, ~zal = a családdal törődést illetően (1Tim 3,4 kk., 13; vö. Tit 1,11). Ezen túlmenően jelölheti azt a területet, amely valakinek, valaminek az uralma alá tartozik, pl. a szolgaság ~a (= Egyiptom, pl. Kiv 13,3) v. a korai zsidóságban a bölcsesség ~a, v. a Dőreség asszony ~a (Péld 9,1.14). Az Isten ~a (pl. Ter 28,17) Izr. fiainak szentélye, az ÚSz-ben is szerepel (Mk 2,26); de az imádság ~a is lehet (Iz 56,7; Mk 11,17; vö. Jn 2,16 kk.; 14,2: Atyám ~a). 1Tim 3,15; Zsid 3,3–6; 1Pét 4,17: a keresztény közösség Isten ~a; ez a kép nyilvánvalóan azzal a gondolattal függ össze, hogy a közösség Isten temploma (1Kor 3,16; 6,19; vö. 1Pét 2,5); így a ~ pneumatikus színezetet kap: Isten építette ~. 2Kor 5,1–10: a mulandó test földi sátor a mennyben ránk váró örök lakó~hoz (= otthonhoz) képest, amelyet Isten készít nekünk (a majdani mennyei test).
74. Kerek ház agyagmodellje Mariból
75. Vaskori ház. Tell En-Nasbéból
