Héliopolisz
Héliopolisz (gör. ’napváros’): annak az ókori alsó-egyiptomi városnak a gör. neve, amelyet héb.-ül ® Onnak, az egyiptomiak pedig ivnv-nak hívtak; romjai Kairótól ÉNy-ra ma is láthatók el-Matárije közelében, amely Kairótól kb. 10 km-re fekszik. Vallási-művelődési szempontból fontos szerepet töltött be; központja volt a napkultusznak (a napistent Ré, Atum, Aton? stb. néven tisztelték); ennek emlékét őrzi a Kr. e. 20. sz. elejéről fennmaradt 20,5 m magas gránit obeliszk. Az 5. dinasztia korában a ~i papok teol.-i felfogása mértékadónak számított. Itt írta meg Kr. e. 300 k. Egyiptom első tört.-ét Manethón pap. Efraim és Manassze törzsének ősanyja a ~i (= oni) papnak volt a lánya (Ter 41,45.50; 46,20). ~ Hérodotosz (Kr e. 5. sz. közepe), ill. a próf.-k idejében (Jer 43,13; Ez 30,17) még sértetlenül állt, és iskolája a gör.-ök körében is ismert volt, de a Kr. e. 1. sz. végén megszűnt a település. Még ma is látható egy kiszáradt szikomorfa és egy kihalt pálmafa, amely a legenda szerint annak a fának a maradványa, amely alatt az Egyiptomba menekülő Mária és József a gyermek Jézussal megpihent.
