Hiszkija
Hiszkija, Ezekiás (héb. ’Jahve az én erőm’): Júda királya (Kr. e. 716–687), Acház és Abi fia; feleségét Hefci-Bahnak hívták (2Kir 21,1; 18–20; 2Krón 29–32; Iz 36–39; Sir 48,17–23). Uralma idején az volt a fő kérdés, vajon a két nagyhatalom (Asszíria, Egyiptom) közül Júda melyikhez csatlakozzék. Királysága első éveiben ~ megőrizte semlegességét, aztán belépett abba az Asszíria elleni szövetségbe, amely Kr. e. 712: Asdod vezetésével jött létre, de vsz. hogy még kellő időben visszalépett: az a felirat, amely II. Szárgon Asdod elleni hadjáratát megörökítette, nem említi ~t. Kr. e. 702: Egyiptommal szövetkezett Asszíria ellen. Szancherib asszír király ® Eltekénél legyőzte az egyiptomiakat, majd Júda több városát elfoglalta és Jeruzsálemet is körülzárta, de ~ csupán arra kényszerült, hogy adót fizessen, mert Szancheribnek járvány miatt gyorsan el kellett vonulnia. Mindazáltal ~ elővigyázatosságból megerősítette Dávid városát (Sir 48,17; Iz 22,9–11), és hogy vízben ne legyen hiány, alagutat építve a Gichon forrás vizét bevezette a városba, a Siloe tavába. Országán belül ~ legfőbb tette az a vallási reform volt, amely a Templom megtisztítására, a bálványozás megszüntetésére irányult: ennek során lerombolták az emlékoszlopokat, elpusztították a magaslati helyeket, sőt még a rézkígyót is (2Krón 29,3–31,21). A Péld 25,1 szerint „Hiszkija emberei” összegyűjtötték Salamon mondásait. Iz 38,10–20: megőrizte ~ hálaénekét, bár csak csonka változatban. Egészében véve a környező népek körében is elismert, erős kezű uralkodó volt, aki a szír-efraimita háború utáni békeidőt jól ki tudta népe javára használni – „azt tette, ami jó, helyes és igaz az Úr, az ő Istene előtt” (2Krón 31,20).
