Holt-tenger
Holt-tenger: a Jordán-árok D-i részén elhelyezkedő beltenger Palesztinában, Az egész földkerekség egyedülálló természeti jelensége. A Bibliában a Puszta tengere (Ez 47,8: ® Araba), Keleti-tenger (megkülönböztetésül a Nagy- v. Nyugati-, azaz Földközi-tengertől) és Sós-tenger, szemben a Jordán völgyének édes vizeivel (Józs 3,16). A ~ név Kr. u. a 2. sz.-ból ered és a víz élőlény-nélküliségére utal. Az arab Bahr-Lut nevet 1047-ben adták neki Lót tört.-ére utalva (Ter 19,23–29). – Hossza 85 km, legnagyobb szélessége 18 km. A K-ről benyúló Liszan-félszigettől É-ra lévő része mély, néhol 400 m, a D-i rész mélysége ellenben átlag 6 m. Felülete 945 km2. 1837-ben fedezték fel, hogy felszíne 390 m mélyen van a Földközi-tenger szintje alatt, s így az egész Föld legmélyebb felszíni helye. 1900 óta kísérik figyelemmel vízszintjének ingadozását, mely alapjában a csapadék mennyiségétől függően változik; egyre apad. Vizének sótartalma kb. 6-szorosa az óceánok vizének (26–30 %); fajsúlya 1,021–1,256 között változik. Szárazanyag-tartalma több, mint 40 %, ebből 30 % nátrium-, kálium-, kalcium- és magnézium-klorid. Már az ókorban felfigyeltek rá, hogy a belé vetett tárgyak nem merülnek el, s ma is idegenforgalmi látványosság ez a jelenség. – É-ról a Jordán, K-ről az Arnon és több kis időszakos vízfolyás táplálja. Élettelensége a pusztulás és a halál jelképévé tette. Vizének megédesedése, „élővé” válása Ez-nél a messiási idők jele (47. f. vö. Jel 22,1). ® aszfalt, ® Júdea pusztája, ® Ötváros, ® só.
