Isten Báránya

Full text search

Isten Báránya (lat. Agnus Dei): Keresztelő János két ízben így nevezte meg Krisztust, az egyik alkalommal azzal kiegészítve, hogy „Ő veszi el a világ bűneit” (Jn 1,29). A szimbolikus megnevezésnek mind az eredetét, mind pedig tkp.-i értelmét vitatják. Némely, többé-kevésbé hagyományosnak tekinthető vélemény szerint az ~ Krisztust, mint az Isten által küldött bárányt van hívatva elénk állítani, akit a világért föláldoznak, és aki így levezekeli és elveszi a világ bűnét. Ebben az értelmezésben Keresztelő János tanúságtétele egyszersmind jövendölés is Jézus megváltást hozó, a világnak üdvösséget szerző haláláról; a kép maga Iz-ra (53,7: az ® Isten szolgája nem nyitotta ki a száját, mint a juh, amelyet leölésre visznek) vezethető vissza v. a zsidó kultuszra; ez utóbbi esetben a szokásos reggeli és esti áldozatra is (Kiv 29,38–41), a húsvéti bárány (® húsvét) föláldozására is lehet gondolni. De a Jn 1,29.36 hagyományos értelmezésének nehézsége, hogy a tárgyalt szavak Keresztelő János ajkáról hangzanak el, akinek a szinoptikusok által megőrzött beszéde alapján aligha tulajdoníthatunk olyan Megváltót, amelyet a kép sugall. A legrégebbi ev.-ok szerint Keresztelő János tudvalevően bíróként állítja elénk a Megváltót. Sok nem katolikus exegéta a hely (1,29.36) hitelességét is kétségbe vonja és úgy gondolja, hogy az evangélista Krisztus megváltó halálát illetően a maga véleményét adta Keresztelő János szájába. M.-J. Lagrange megkísérli a nehézséget kiküszöbölni: Aranyszájú Szt. János és Szt. Ágoston nyomán a bárányt az ártatlanság, a bűntelenség jelképének tekinti; eszerint a bűn elvétele nem Jézus megváltó halálára utalás (ez Keresztelő János előtt még ismeretlen fogalom volt), hanem csak azt van hívatva érzékeltetni, hogy a Messiás az igazságot érvényesíti a világban, s ezzel megtöri a bűn hatalmát, háttérbe szorítja a bűnt. Burney nyomán J. Jeremias az eredeti arám szövegre hivatkozik, ahol a talja szó éppúgy lehet ’bárány’, mint ’szolga’ értelmű; következésképpen az ~ eredetileg az Isten szolgájának arám megfelelője lehetett, így Keresztelő János nem tért el attól a képtől, amelyet Iz rajzolt az eljövendő Megváltóról. Az ősegyh. v. maga Keresztelő János az ~ megnevezést az amnosz kifejezéssel adta vissza, erre vezethető vissza János evangélistának a gondolata, ti. hogy Krisztus az igazi húsvéti bárány (vö. Jn 19,36). Ez a magyarázat tehát különbséget tesz a között a jelentés között, amelyet a kifejezés Keresztelő János ajkán eredetileg hordozott (az Isten szolgája sokak bűneit viseli és vezekel értük a szenvedéseivel; vö. Iz 53,11: LXX) és aközött az értelem között, amelyet a 4. ev.-ban kapott az ~ (= a húsvéti bárány, aki vérével levezekli a világ bűneit). R. Schnackenburg a következő módon keresi a megoldást: Jánosnál a húsvét hatására és talán abból következően is, hogy a talja kettős értelmű szó, az Isten szolgájából ~ lett, az ~ kifejezés pedig mindkét kép tartalmának hordozójává vált, a két típus mintegy összeolvadt benne egymással. Némileg megerősíti ezt a föltevést, hogy Keresztelő János egy másik helyen (Jn 3,31–36) szintén jánosi módon beszél Krisztusról (ezzel szemben vö. 3,27–30). De azért Keresztelő Jánosnak a Messiással kapcsolatos elgondolásait nem szabad csupán a Messiás várására korlátozni; annál kevésbé, mivel a keresztény igehirdetés is éppúgy vallja Jézusról azt, hogy áldozat, mint azt, hogy bíró. – Az ApCsel 8,32 (= Iz 53,7) és 1Pét 1,19 az ártatlanság és az áldozat fogalmát összekapcsolva szintén bárányhoz hasonlítja Jézust. De főleg a Jel-ben szerepel gyakran (összesen 30-szor, pl. 5,6.8.12) a bárány (gör. arnion) a föláldozott és megdicsőült Krisztus jelképeként.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi