istenítélet
istenítélet, ordália: Isten segítségül hívása, hogy csodával mutassa meg a vádlott ártatlanságát v. bűnösségét. Mint bírói eljárás sem az Ó-, sem az ÚSz-ben nem fordul elő. Elhomályosult formája a ® féltékenységi áldozat. Némelyik zsoltár olyan, mintha ~ előtt álló vádlott imája volna (Zsolt 5; 17; 26; 27; 31; 35). Olykor a próf.-k utalnak az ~re (pl. Jer 8,14–17; Ez 23,31–34; Mik 6,1–16).
