istenkáromlás: A Bibliában nemcsak szavakban fejeződik ki, hanem tettekben is megnyilvánulhat. Aki „fölemelt kézzel”, azaz szándékosan vétkezik, káromolja Jahvét (Szám 15,30); a pogányok, akik Jahve népét elnyomják, káromolják Jahve nevét (® Isten neve; Iz 52,5; 1Mak 2,6; 2Mak 8,4). Isten hatalmában kételkedni (2Kir 19,4.6.22), országát (Ez 35,12) v. Templomát (1Mak 7,38) becsmérelni szintén a. m. Istent káromolni. Ugyanígy ~nak (gör. blaszphemia) minősülnek a Bibliában azok a szavak v. tettek is, amelyek Istennek v. egy szt. személynek, ill. valamely szt. intézkedésnek, fölszerelési tárgynak a gyalázásával egyenértékűek (ApCsel 6,11; Róm 2,24; vö. Iz 52,5; 1Tim 6,1; Jak 2,7; 1Pét 4,4; 2Pét 2,2; Júd 8). Az Istent megillető jog kisajátítása hasonlóképpen ~nak számít, így pl. Istent káromolja, aki bűnöket bocsát meg (Mt 9,3) v. az Istennel egyenlővé teszi magát (Jn 10,33–36). Jézust is ~sal vádolták, amikor Isten Fiának mondta magát, és azt állította, hogy része lesz az isteni hatalomban (Mt 26,64–66). A zsidók szavait, amellyel a kereszten függő Jézust gúnyolták, az evangélisták szintén ~nak minősítették (27,39). Krisztus megtagadása is ~ (ApCsel 26,11). A ® Szentlélek káromlása (Mt 12,31) a. m. azokat az ördögűzéseket, amelyeket Jézus a Lélek által, vagyis Isten erejével végbevitt, rosszindulatúan ® Belzebubnak tulajdonítani (12,28), ami az Ő isteni küldetésének el nem ismerésével egyértelmű. Ha az ember haragból v. tudatlanságból káromolja Istent (Mk 3,28), elnyerheti a bocsánatot, ugyanígy az is, aki az Emberfiát káromolja (Mt 12,32), de a Szentlélek káromlására nincs bocsánat, mert ez olyan fokú gonoszságra és megátalkodottságra vall, hogy nem lehet őszinte megtérésre számítani; annak tehát, aki a Szentlelket káromolja, nincs reménye (vö. Zsid 6,4–6; 10,26 kk.; 2Pét 2,20–22; 1Jn 5,16). – Szűkebb értelemben véve az ~ Istent gyalázó v. Isten nevét átkozó szavak kimondása (Szám 24,10–16; Kiv 22,27) v. hamis eskü Isten nevére (20,7).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.