Jordán
Jordán (héb. vsz. a jarad ’alázuhog’ szóból): Palesztina fő folyója. É–D-i irányban a Föld legmélyebb völgyén, a Taurosz-hegység és a Vörös-tenger közti árokban folyik (® Jordán-árok) keresztül. Hossza légvonalban 200, kanyarulatait is számolva kb. 400 km. Esése 915 m. Forrásai a Hermon D-i lábánál fakadnak, legészakibb az Ain el-Fauvar, mely Nahr-el-Haszbani patakként felveszi a Nahr-Bareighit vizét, kissé D-re beleömlik a Nahr-el-Leddan, mely már hozza a Nahr-Banijasz vizét is. E forráspatakok egyesülése után a Hule-tóba ömlött. Ezt elhagyva a ~ egy termékeny síkságon folyik végig, s ezen a szakaszon ível át rajta a Jákob lányának hídja, melyen a Via Maris is áthalad. A síkság végétől 16 km távon a ~ 290 m-t esik, s a saját hordalékától megfékezve ömlik a – 215 m mélyen fekvő ® Genezáreti-tóba. Ezt DNy-i végénél hagyja el, és számtalan kanyarral folyik végig el-Ghoron (Jordán-árok). A tótól 12 km-re D-re fogadja Ny-ról a Góliát-folyót, K-i mellékfolyói a Jarmuk és a Jabbok. Gázlói: a Jabbok torkolata közelében az ed-Damije (Bír 12,5–6), Jerikó magasságában a Roranije (Józs 2,7; Bír 3,28; 2Sám 19,19.32) és Betánia (Jn 1,28). A ~ a bibliai időkben természetes határként választotta el a tőle Ny-ra fekvő Kánaánt a K-i part vidékeitől. Üdvtört.-i jelentőségre János keresztsége által tett szert, melyet felvéve a ~ vizében Jézus is megfürdött (Mt 3,13–17; vö. Jn 1,19–34).
