kút (héb. beér): Vize a ® ciszternáétól eltérően rendszerint a talajvízből fakadt, de volt olyan is, amelyet ® forrás táplált. Így érthető, hogy a héb.-ben a 2 kifejezést (beér és ajin) olykor különbségtétel nélkül használták (Ter 24); a forrásból táplálkozó ~ak, helyesebben: ’élő vizű ~ak’ (26,19; Én 4,15; vö. Jn 4,11 kk.). A ~ak a vízben szegény Palesztinában roppant fontosak, kivált a nomádoknak; így érthető, hogy ~ásáskor munkadalt énekeltek (kútének; ® ének), amiben a törzsek vezetői is részt vettek (Szám 21,17 kk.); hogy a pásztorok közt vita támadt azon, hogy kié a (Ter 21,25; 26,18–22), és hogy sok olyan helységnév keletkezett, amely ’~’ értelmű, v. amelynek előtagja ’~’ jelentésű: Beer, Beer-Elim, Beer-Lachaj-Roi, Beerseba, Beerot, Beerot-Bne-Jaakan; a Biblián kívül ® Bejrút. A ~ak kb. 20 m mélyek lehettek (® Jákob kútja 32 m mély); nyílásukat kőlappal fedték be (29,2 kk.; Én 4,12: lepecsételt forrás). Ter 24,16–20; 29,10 kk.; Kiv 2,16 kk.; 1Sám 9,11: lányok jártak vízért a ~ra. Képes értelemben a ~ a kedves (Én 4,12–15), a feleség (Péld 5,15) jelképe; a szűk ~ az idegen asszony (23,27). Iz 36,16: a saját ~ vizét inni a békét és bőséget jelenti; vö. Jer 6,7: „Amint a kút frissen tartja vizét, úgy tartja ő (= a város) is frissen a gonoszságát."
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.