mezuza
mezuza (héb. ’ajtófélfa’): a zsidó házak ajtófélfájára erősített, fémből v. ritkábban fából való keskeny, hosszú dobozka, amely egy pergamencsíkot tartalmaz. Erre a MTörv 6,9; 11,12 előírása szerint 22 sorban fel van írva a 6,4–9 és 11,13–21. A balról jobbra összetekert pergamencsík hátsó oldalán a Saddáj istennév áll; ez egy kis nyíláson át látható, és akik belépnek a házba v. elhagyják a házat, rendszerint megérintik az ujjuk hegyével, amelyet aztán megcsókolnak. Ezenkívül a hátsó oldalon, pontosan ott, ahol az elülső oldalon az első sorban a ’Jahve, a mi Istenünk’ szavak olvashatók, egy sor betű is áll, hogy meg lehessen az összetekert pergamencsík hátsó oldalát ismerni, és így el lehessen kerülni, hogy a csík fordítva kerüljön a dobozkába. Ezek a betűk a kabalisztikus ábécében azok a betűk, amelyek a héb. ábécében a pergamencsík elülső oldalán az első sorba került szavak betűire következnek, s úgy vannak felírva, hogy a hátsó oldal betűi pontosan az elülső oldal megfelelő betűi helyén állnak (tehát a sorrend fordított). Későbbi magyarázatok ezekben a betűkben angyalneveket láttak. A ~t a külső ajtó jobb ajtófélfájára és – bizonyos szempontok szerint – a lakószobákba vezető ajtók mindkét ajtófélfájára erősítették. A szokást, amely az említett szentírási hely szó szerinti értelmezésén alapszik és csak a fogság után terjedt el, sem az ÓSz, sem az ÚSz nem említi, Josephus Flavius azonban tud róla (ZsidTört 4,8). Kumrában is találtak egy jó állapotban fennmaradt ~t (8Q 4). A 6,4–9 hiányzik belőle viszont a 11,13–21 előtt a 10,12–11,12-t is tartalmazza. A rabbinista előírások a jeruzsálemi ® Talmudhoz fűzött 7 kis magyarázat közül a 2.-ban találhatók.
