palota
palota: Nem mindig jelentős a különbség a ® ház és a ~ között (~szerű házak); régészeti szempontból az a nagy ház minősül ~nak, amely kiemelkedik a házak sorából. A Bibliában szereplő, ill. feltehető ~k: 1. Salamon ~ja Jeruzsálemben. A leírása (1Kir 7,1–12) nem teljes, a részletek nem egyértelműek, helyenként áttekinthetetlenek. A szerzőt kevésbé érdekelte Salamon ~ja, mint a ® Temploma, a Krón szerzője pedig teljesen mellőzte. A rendelkezésünkre álló szövegből csak azt lehet egyértelműen kielemezni, hogy a Templomot és a ~hoz tartozó épületeket közös fal vette körül, és hogy a ~ épületei 2 előudvar köré csoportosultak. A leírásban szerepel a ® libanoni erdei palota, Salamon lakrésze és a fáraó leányának ~ja; ezek mind nagy faragott kövekből rakott alapokon álltak. – 2. Az Omri-dinasztia „elefántcsont” ~ja (1Kir 22,39; vö. Zsolt 45,9) Szamariában; az ásatások során jelentős részét feltárták. – 3. Nagy Heródes ~ja Jeruzsálemben (a citadella helyén a Jaffa-kapunál; ® praetorium). Leírását Josephus Flaviusnál találjuk (ZsidHáb 5,4.3). Részben fennmaradt a Phaszael nevű saroktorony (alapja 17×21 m, magassága, ameddig megőrződött 19,70 m). Ahogy a még be nem fejeződött ásatások tanúsítják, Heródes ~ja egy hellén korabeli (nem régebbi) rétegre épült. Mahérusz és Maszada erődökhöz királyi ~ is tartozott (vö. Mt 14,3 kk.), amely hasonló lehetett a Jerikóban épült ~hoz.
146. Izraelita palota alaprajza Szamariából
