pásztor
pásztor: 1. Akiknek kevés jószáguk volt, maguk őrizték (Ez 34,15), v. fiaikkal (Ter 31,38–40; 37,2; 1Sám 16,11), ill. leányaikkal (Ter29,9; Kiv 2,16) őriztették. Nagyobb nyáj esetében a tulajdonos ~t fogadott (1Krón 27,29–31: királyi nyáj; Lk 15,3; Jn 10,12). A ~ fizetsége a nyáj egy része (Ter 30,28–43; 1Kor 9,7) v. pénz volt. A ~ dolga volt legelőt keresni, itatáshoz vizet találni (Zsolt 23,2 kk.), ami olykor sok türelmet kívánt (Ter 31,40; Kiv 2,16 kk.). Meg kellett védenie a nyájat a vadakkal és tolvajokkal szemben (1Sám 17,34 kk.; Jn 10,12), ezért volt a ~nak botja (Zsolt 23,4; Mik 7,14), ill. ® parittyája (1Sám 17,40.50). Az elveszett, elpusztult állatokért kártérítéssel tartozott (Ter 31,39); a Kiv 22,9–12 részletesen meghatározza a ~ felelősségét. – 2. Átvitt értelemben a ~ és a nyáj kapcsolata Isten és az ember, a király és népe kapcsolatának képe lett. Az asszír királyok gyakori címe a ~; az elő-ázsiai szemita hatástól függetlenül Egyiptomban is kimutatható a jó ~ mint a szerető gondoskodás jelképe. – Az ÓSz-ben Jahve úgy bánik népével, mint a ~ juhaival: gondoskodik róla, vezeti, oltalmazza (Iz 40,11; 49,10; Jer 13,17; Zak 10,8; Zsolt 23,1; 78,52; 80,2). A bírák (2Sám 7,7), a nép vezetői (Jer 2,8) és a pogány fejedelmek (Jer 25,34; Iz 44,28) ~ok, Izr. királyait azonban nem nevezik ~nak (1Kir 22,17; Jer 23,1; Ez 34,1–10), bár ~i tevékenységet tulajdonítanak nekik. A ~ címet fenntartják a Messiásnak (Ez 34,23; Zak 10,3; 11,4–17). – Az ÚSz-ben Jézus a jó ~ (Mt 9,36; 15,24; Mk 6,34; Lk 19,10; Jn 10), Ő a „juhok nagy ~a” (Zsid 13,20; vö. 1Pét 5,4). Péter az egész egyház fő ~i feladatát kapta (Jn 21,16), a többi elöljáróknak Jézus példája szerint jó ~ként kell gondozniuk a híveket (Ef 4,11; 1Pét 5,1 kk.; ApCsel 20,28).
