praetorium
praetorium (lat): a ® helytartó székhelye. A Bibliában helytartóságként szerepel (Mt 27,27; Mk 15,16; Jn 18,28.33; 19,9; vö. ApCsel 23,35 és Fil 1,13). – I. A fogalom. Nem volt mindegy (ahogy L. H. Vincent véli), hogy egy praetor hol állíttatta fel bírói székét (sedia curulis), hogy ítéletet mondjon; ~ként csak bizonyos helyek jöhettek számításba. – 1. Katonai ügyekben (in re militari) a) az a sátor v. épület, amelyben a praetor v. a generalis (prae-itor) a táborban tartózkodott, és amelynek a helye stb. pontosan meg volt határozva; b) a haditanács, amely a praetor sátrában gyűlt egybe; c) a praetor testőrsége (cohors praetoria); Augustus császár korától a ~ többnyire ez utóbbi értelemben volt használatos. – 2. Civil ügyekben (in re civili): a) egy provincia helytartójának –, aki praetor, prokonzul, propraetor, prokurator v. prefektus volt – a rezidenciája (rendszerint a korábbi királyi palota); b) átvitt értelemben a helyőrség parancsnokának szolgálati lakása, a császári rezidencia Rómán kívül és végül bármely fejedelmien berendezett ház. – Jóllehet a praetornak hivatalából következően jogában állt az ítélethozatal, a saját ~án belül nem mondhatott ítéletet, hanem csak valamely mindenki által megközelíthető téren v. a szabad ég alatt, ahol ítélőszéket állított fel. – II. A ~ az ev.-okban. 1. Jézus Pilátus előtt lefolyt perének leírásakor János evangélista 4-szer említi a ~ot, mégpedig a prokurátor rezidenciájaként (Jn 18,28.29.33.38; 19,4 kk. 9.13: helytartóság). A 19,13 alapján feltehető, hogy egy lithosztrotosznak v. gabbatának nevezett tér állt a ~ előtt, ahol a zsidók összegyűlhettek, amikor Jézus halálát követelték. A vádlott kihallgatása a ~on belül zajlott le az auditóriumban, amely erre és hasonló célokra szolgált. Mivel a zsidók „nem mentek be a helytartóságra, nehogy tisztátalanná váljanak” (18,28), Pilátus volt kénytelen kijönni, valahányszor a per menete megkívánta a vádlókkal való tárgyalást. Végül Pilátus kimondta az ítéletet a ~on kívül, egy emelvényen felállított bírói székben ülve (19,13). Ezzel összhangban van Mt 27,27 és Mk 15,16 is, ahol arról olvashatunk, hogy az ítélethozatal és az ostorozás után a katonák bevitték Jézust a helytartóságra, hogy ott csúfot űzzenek belőle. Eszerint mind az ítélethozatal, mind az ostorozás a ~on kívül a nép jelenlétében zajlott le. (Jn 19,1 kk. előbbre helyezi az ostorozást, és úgy iktatja be, mintha a ~on belül ment volna végbe; vö. 19,4 kk.). – 2. Mk 15,16: itt a ~ a nem jeruzsálemi olvasók számára az aula közelebbi meghatározására szolgálhatott, amelyet Jeruzsálemben jól ismertek és amelyet kétségkívül palotának kell fordítani; hogy azonban melyik palotára kell gondolni, v. hogy hol állt, arról a hagyományban semmi biztos nem őrződött meg. – a) A legrégibb hagyomány – a bordeaux-i zarándoktól (333) egészen Szophroniuszig, aki Jeruzsálem püspöke volt, s akit a perzsák elhurcoltak (614) –, amely a ~ot a Tyropaion-völgybe helyezte, ahova ezért Melánia bazilikát építtetett, nem egyeztethető össze az ev.-ok adataival. Ezek szerint a ~ magasan fekvő fejedelmi épület volt; ez a hagyomány feltehetően azon alapszik, hogy a ~ot összecserélték azzal a teremmel, ahol a főtanács gyűlt egybe. – b) A 12. sz. óta a Haram as-Sariftől ÉNy-ra keresik a ~ot, ahol Jézus korában a heródesi ® Antonia-vár állt. Ezt a feltevést főleg az támogatja, hogy felszínre került egy nagy négyszögletes (kb. 1 m-szer 1 m-es és 35 cm magas) kövekkel teljesen beborított tér, amely Vincent szerint a várhoz tartozott; ® gabbata. – c) Mások – egy olyan hagyományhoz csatlakozva, amely a 12. sz. közepétől (pl. Johannes von Würzburg, 1165) fordul elő – Heródes palotájában a Ny-i dombon, a későbbi citadellában keresik a ~ot. E feltevés mellett – jogosan – Philóra (Legatio ad Caium 38) és Josephus Flaviusra (ZsidHáb 2,3,1–4; 2,9,4; 2,14,8 kk. stb.) szoktak hivatkozni, ahol az olvasható, hogy Sabinus, Pilátus, Ventidius Cumanus és Gessius Florus prokurátorok (helytartók) Jeruzsálemben tartózkodva ebben a palotában székeltek. Ezenkívül a Gessius Florus idejében lezajlott összecsapásról szóló beszámoló (ZsidHáb 2,14,8 kk.) sok pontban megegyezik az ev.-ok feltételezte helyzettel: a helytartónak a palotában való tartózkodása; előtte kellett lennie egy térnek, ahol nagy tömeg elfért; a palota előtt volt egy emelvény, ahol a helytartó helyet foglalt és a zsidókat megostoroztatta. Végül még az is kiderül Josephus Flavius művéből, hogy Heródes utódai Jeruzsálembe látogatásuk alkalmával a Hasmoneusok palotájában laktak, nem Heródes palotájában; ezt teljesen átengedték a róm.-aknak. – III. A ~ az ApCsel 23,35-ben. Heródes ~a Cezáreában, ahol Félix fogva tartotta Pál ap.-t, az a palota volt, amelyet Heródes építtetett itt magának, és amelyet a róm. helytartók (prokurátorok) rendszerint székhelyül választottak maguknak (vö. ZsidHáb 2,14,8). – IV. A ~ a Fil 1,13-ben. Ha Pál ap. e levél keltekor Rómában volt, akkor nem gondolhatott a császári palotára (így vélekedett már Aranyszájú Szt János és Theodorétosz), hanem csak a császári testőrségre. Viszonylag könnyű fogsága idején saját szállásán tartózkodhatott és egy pretoriánus (testőr) őrizetére volt bízva (custodia militaris; ApCsel 28,16). Mivel a pretoriánusokat gyakran váltották, Pál ap. fogsága okának csakhamar ismertté kellett válnia a katonák körében. Ha viszont a Fil írásakor Pál Efezusban v. Cezáreában tartózkodott, akkor a ~ot a kormányzói palotában kell keresnünk.
