Rechabeám
Rechabeám (héb. ’a nép elszaporodott’ vagy ’az istenség tágasságot teremtett’), Roboám: Salamon és Naama fia, az ország kettészakadása után Júdea 1. királya. A megoszlás felelőssége nem terheli; É és D, Izr. és Júda közt a feszültség korábbi eredetű, és még Dávid és Salamon sem tudott rajta úrrá lenni (2Sám 20,1 kk.; 1Kir 11,26–40); ~ legfeljebb késleltethette volna az ellentét kirobbanását hajlékonyabb magatartással. Fiatalkori barátai biztatására a szichemi gyűlésen vonakodott könnyíteni a Salamontól kirótt terheken; a tömeg megkövezte Adorámot, akit ~ a békéltetéssel bízott meg; ~ kénytelen volt Jeruzsálembe menekülni, Izr. pedig kikiáltotta Jerobeámot királynak (1Kir 12,1–19; 2Krón 10,1–19). Semaja próf. tanácsára ~ elállt attól, hogy hadba vonuljon Izr. ellen (1Kir 12,21–24; 2Krón 11,1–14), ehelyett rögtön nekilátott területe megerősítésének (11,5–12). A Kir deuteronomikus szerkesztője kedvezőtlenül ítélte meg uralmát, és csak Sisák egyiptomi fáraó Jeruzsálem ellen vezetett hadjáratát írja le (1Kir 14,25–28; 2Krón 12,1–11); nyilvánvaló, hogy Sisák a maga javára akarta fordítani a megosztottságot.
