Siló (héb. ’vízzel bővelkedő hely’): Efraim egyik városa, Bételtől É-ra. A legrégibb szövegekben úgy szerepel, mint ahol a ® ládát őrizték egy templomban Éli családjának felügyeletével (1Sám 1,3.9.24). A Bír 21,19–24 szerint volt „az Úrnak egy ünnepe, amelyet minden esztendőben Silóban szokás megülni”; az ünnephez hozzátartozik a lányok körtánca. Sámuel ~ban töltötte gyermekéveit (1Sám 3). A szentélyt vsz. már a filiszteusok lerombolták (emléke még Jeremiás korában is élt: Jer 7,12.14; 26,6.9). Hogy miként lett izr., azt nem tudjuk. A későbbi szövegekben (Józs 18,1.8–10; 19,51; 21,2; 22,9–12) az olvasható, hogy itt állt Józsue idejében a szt. ® sátor (18,1; vö. Zsolt 78,60), és itt volt Izr. fiainak az utolsó közös tábora, ahol az eddig még el nem foglalt területet felosztották 7 törzs között (Józs 18), kijelölték a ® menedékvárosokat és a ® papi városokat (20), és határozatokat hoztak a Jordántól K-re letelepült törzsek ellen (22,9–12). Innen származott Achija próf. (1Kir 11,29; 12,15); itt tisztelték Achija és Éli sírját. A várost a Szeleukidák korától a bizánci időkig lakták. Romjait E. Robinson fedezte fel. A dánok végeztek itt ásatásokat H. Kjaer és A. Schmidt vezetésével, és bebizonyították, hogy már a 3. bronzkorban lakták; virágkorát a Kr. e. 12. sz.-ban érte el; a Kr. e. 11. sz. közepe táján lerombolták. ® Jákob áldása.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.