tanítvány
tanítvány: Az ÚSz-ben többféle értelemben szerepel. – 1. Általában az, akit egy ® tanító oktat (Mt 10,24; Lk 6,40). – 2. Szűkebb értelemben az, aki valamely tanítást elfogad és szerinte él; ilyen értelemben már a próf.-knak voltak ~ai, ugyanígy a farizeusoknak (Mt 22,16; Mk 2,18), valamint Keresztelő Jánosnak is (Mt 9,14; 11,3). – 3. Csak az ÚSz-ből ismert értelemben: Jézus követői, elsősorban a 12 ® apostol (10,1; 11,1; 28,16), aztán egy nagyobb kör, amely Jézushoz csatlakozott és vele tartott (Mk 2,15; Lk 7,11; Jn 2,2.17.22). Lk 10,1–17 70-re teszi (néhány kézirat és a Vg 72-re) azok számát, akiket Jézus elküldött hirdetni az Isten országát (® Krisztus követése). – 4. ApCsel: azok mind ~ok, akik hittek Krisztusban, úgyhogy a ~ szó csaknem ugyanolyan jelentésű, mint a ® keresztény (6,1; 9,20). Ilyen értelemben véve (nem tekintve az ap.-ok külön küldetését) a ~ feladata az, hogy a föld sója legyen (Mt 5,13–16), engedelmesen kövesse Mesterét, elsősorban a kereszthordozásban (Lk 14,26 kk.; Jn 8,31 kk.), részt vállaljon a gyalázatban és a gyűlöletben, amely Mesterének osztályrészül jutott (Mt 10,25; Jn 15,18–20). Arról lehet a ~okat megismerni, hogy szeretik egymást (13,35); ha hűségesek maradnak, nagy jutalomban lesz részük és az ítéletkor ítélkezni fognak Izr. 12 törzse fölött (Mt 19,28 kk.; Lk 22,28–30).
