tető: K-en a ® házak teteje lapos volt (mint többnyire még ma is). Egy rőzsével kitöltött gerendázatból állt, amelyet agyaggal kitapasztottak. Amikor Lukács cseréptetőt említ (Lk 5,19; vö. Mk 2,4), minden bizonnyal a róm. olvasókat tartja szem előtt. A házakhoz általában elegendő volt a palesztinai szikomorfa fája, nagyobb épületek ~szerkezetéhez libanoni cédrust kellett behozni. A lapos ~höz mindig hozzátartozott a mellvéd, a könyöklő (MTörv 22,8). A ~re sokszor még „emelet” is került, ide kívülről a szabadban vezetett fel egy lépcső. A ~n v. az emeleti helyiségben szívesen tartózkodtak (Bír 16,27; 2Sám 11,2; Iz 22,1; Mk 13,15); itt helyezték el a vendéget (1Sám 9,25 kk.), itt ravatalozták fel a halottat (1Kir 17,23; 2Kir 4,34 kk.; ApCsel 9,37.39) és ide vonultak vissza (Péld 21,9; 25,24; ApCsel 10,9; ® fürdő). Olykor sátrat (2Sám 16,22 v. lombsátrat: Neh 8,16), sőt oltárt (2Kir 23,12; Jer 19,13; 32,29; Szof 1,5) is állítottak fel a ~n. A ~t lenszárításra is felhasználták (Józs 2,6). Az elhanyagolt ~n gyom, fű nő (2Kir 19,26; Iz 37,27; Zsolt 129,6), de elszárad, mielőtt virítana. A gör.-róm. korban elterjedt nyereg~t főleg zsinagógák befedésére alkalmazták.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.