tó: 1. A héb. berekah mesterséges, nyitott vízgyűjtőt jelölt, amely közös használatra, így pl. állatok itatására szolgált. A Biblia szerint Jeruzsálemben több ilyen „~” volt: a Felső-~ (2Kir 18,17; Iz 7,3; 36,2), az Alsó-~ (22,9), a régi ~ (22,11), Hiszkija vízgyűjtő medencéje (2Kir 20,20), a Siloe tava (Jn 9,7.11), a „királyi vízvezeték” (Neh 2,5), „a vízvezeték víztárolója” (3,16), a Beteszda-fürdő (Jn 5,2); ezenkívül volt ~ még Hebronban (2Sám 4,12), Gibeonban (2,13; Jer 41,12), Szamariában (1Kir 22,38: a ringyók fürödtek benne) és Hesbonban (Én 7,5: „szemed a hesboni tavakhoz hasonlít”; a tó vize nyilván tiszta, átlátszó volt, azért szolgálhatott hasonlatul a kedves szeméhez). A tavakat forrás v. csak az eső (odavezetett) vize táplálta; némelyek később elposványosodtak, betemették őket, másokat felújítottak, kiépítettek (így a Siloe tavát). Mesa nevezetes volt mesterséges tavak létesítéséről. A kumráni réztekercsben (3Q15) is több helyen van szó vízgyűjtő ~ról. ®ciszterna, ®forrás, ®kút, ®víz. – 2. A voltaképpeni ~ fogalmára a héb.-ben nem volt szó; a jam ugyanúgy vonatkozhatott nyílt ® tengerre mint tengeröbölre (®Vörös-tenger), beltengerre (® Holt-tenger), nagy folyamra (®Eufrátesz, ®Nílus) v. egy nagy medencére (® bronzmedence). A ® Genezáreti-tó 3-szor (Szám 34,11; Józs 12,3; 13,27) jamként szerepel a Bibliában; ez az egyetlen voltaképpeni ~, amely a Bibliában előfordul. A héb. szóhasználatnak megfelelően az ÚSz-ben általában talasszaként találkozunk vele; kivéve Lukácsnál, aki limnéként szerepelteti (Lk 5,1 kk.; 8,22 kk. 33). Ugyanez a szó a Jel-ben a kénköves tüzes ~ra vonatkozik, ahova azokat vetik, akik nincsenek beírva az élet könyvébe (19,21; 20,1.14 kk.; 21,8).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.