Uruk

Full text search

Uruk, Erek: a Ter 10,10 szerint ® Nimród városa; a mai romváros, Varka Babilónia D-i részén található, Szamauától K-re. Először W. K. Loftus vállalkozott feltárására (1853), majd J. Jordan (1912); 1928–38 között és 1954-től újabb ásatások folytak E. Heinrich, A. Nöldelke, H. Lenzen stb. vezetésével. A feltárt romok főleg a sumer őstört. szempontjából jelentősek. A legrégibb település az El-Obeid-korból mutatható ki (a XVIII. réteg kerámiája); ezt követte az a kor, amelyet az itteni egyszínű (fekete, szürke v. piros kerámiáról) Uruk-kornak neveznek (XIV–VI. réteg). A további rétegekre osztható V–III. réteg alapján nyomon kísérhető a művelődés gyors kibontakozása Babilónia D-i részén. Inanna istennő szt. kerületében (Éanna) hatalmas kultikus épületek keletkeztek, amelyek részben (az V. rétegből előkerült mészkőtemplom) messziről ide szállított természetes kövekből épültek. A homlokzatot kő- és agyag szögmozaik díszítette, és gyakran fülkék tagolták (a 80×30 m alapterületű D-templom); az egymás mellett sorakozó templomok szerepük alapján egységbe olvadtak. Némelyek alacsony teraszon álltak, de volt mellettük még egy magas terasz, amelyet Inanna (Istár) istennőnek szenteltek. A pecsétek, a pecsétlenyomatok, a kisplasztika, a plasztika (pl. az ún. „uruki hölgy” néven ismertté vált márványfej), a reliefek (pl. az ún. vadászati sztélén) magas szintű kultúráról tanúskodnak. Végül a IV/a rétegből (nem sokkal Kr. e. 3000 után) származnak az első – még piktogratikus – ékírásos táblák (gazdasági tárgyúak). Éannától nem messze található az ég istenének, An-nak a szentélye egy zikkurattal. Itt uralkodtak a kora dinasztikus kor (Kr. e. 2800-tól) legendás királyai, mint Enmerkar, Lugalbanda, Dumuzi (® Tammuz) és Gilgames (Kr. e. 2540 k.), akiknek emlékét epikus-mitikus szövegek őrzik. Gilgames nevéhez kapcsolják a 9,5 km hosszú falat a város körül, amelyet kb. 800 torony tagolt. Politikai szempontból ~ csak ritkán vált jelentőssé. ~ királya volt Utuhegal, aki kiűzte a Gutikat az országból (Kr. e. 2050 k.), de hamarosan elvesztette ® Ur városában az uralmát. Kb. Kr. e. 1800–1746: ismét saját dinasztiája volt ~nak, amelyet rokonság fűzött össze az ún. első bábeli dinasztiával. A dinasztia alapítója a város Ny-i részén hatalmas palotát építtetett; ebből levéltár is felszínre került. – Éanna területén további kultikus épületeket emeltek. Ezek közé tartozott Ur-Nammu nagy zikkuratja. A kassziták királya, Karaindas (ur. kb. Kr. e. 1430–1415) templomát – téglareliefekből – szokatlan homlokzattal díszítette. Az asszír királyok is építkeztek ~ban; Asszurbanipál (ur. Kr. e. 668–631?) idejében a lakosság egy része áttelepült Szamariába és az asszír birodalomnak az Eufrátesztől Ny-ra eső más tartományaiba (Ezd 4,9 kk.; vö. 2Kir 17,24). A város csak az újbabilóniai korban és a perzsa időben nyerte vissza tekintélyét. Számos levéltár tanúsítja, hogy itt nemcsak közigazgatási központ volt, hanem a babilóniai irodalom és tudomány is virágzott; főleg az asztronómiát művelték. ÉK-en, a városon kívül ünnepi csarnok épült az újév ünneplésére, végül a Szeleukidák idején emeltek egy nagy templomot Istár és Nanna tiszteletére, valamint egy hatalmas szentélyt téglából az ég istenének, Anunak és nejének, Antunak. A pártusok korából is ki lehet mutatni, hogy a város sűrűn lakott település volt. A városon kívül, É-on a két nagy dombsírban (tumulus) a Szasszanidák korából maradtak fenn felszerelési tárgyak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi