vas
vas: A MTörv 8,9 szerint Kánaán olyan föld, „ahol a kő vasat tartalmaz”. A szerző nem annyira Palesztina Ny-i részére gondolhatott, mint inkább a Jordántól K-re eső országrészre, a mai Radzsib, Birma és el-Kura helységek környékére, ezenkívül talán a Bejrut közelében, valamint a Libanon vidékén, a Vádi-Szanninban lévő ~bányákra (® bányászat), amelyeket a LXX – minden bizonnyal téves – kiegészítése szerint (1Kir 2,46) Salamon kimerített, v. az edomiták földjére Fenan mellett és a midianiták területére Madiana mellett, az Akabai-öböltől K-re. Izr. fiai kénytelenek voltak más országokból behozni ~at; Ezekiel szerint Tíruszon át Tarsisból (Ez 27,12) és Uzálból (?Ez 27,19), Jeremiás szerint É-ról is (Jer 15,12): Kisázsia és Ciprus gazdag ~ércben. A meteoritból származó ~at Egyiptomban már a dinasztiák előtti korban ismerték, sőt a Kr. e. 3. évezredtől fel is használták fegyverek és szerszámok, eszközök készítésére; így érthető, hogy a ~at az egyiptomiak és sumerok ’az ég fémjé’-nek nevezték. Kr. e. a 14., főleg pedig a 13. sz.-ban a hettiták merítették ki Kisázsiában a ~bányákat, és míg birodalmuk össze nem omlott (Kr. e. 1200 k.), monopol helyzetben voltak. Úgy látszik, Ugaritban a Kr. e. 14. sz.-ban a ~ ára meghaladta az ezüstét. Kánaánban vsz. a filiszteusok révén vált ismertté, ill. terjedt el (1Sám 17,7: Gólját lándzsájának a hegye ~ból); a kánaániak harci szekerei, „vasszekerei” (Bír 1,19; 4,13) a valóságban ® bronzból készültek; Palesztinában eleinte nem volt kovács, a filiszteusoktól kellett a baltát, a fejszét, az ekevasat stb. beszerezniük (1Sám 13,19–21), de később gyorsan elterjedt a ~ használata. A fegyverek mellett ~ból készült sok használati tárgy, szerszám, sőt olykor még bálványok készítésére is felhasználták a ~at (Dán 5,4: Babilóniában; Iz 44,12).
